Több mai intézkedés a migrációs válság kezdetén, 2014-ben, vagy 2015-ben még tabutémának számított – mondta az InfoRádióban Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója, és hozzátette: akkor voltak még országok, ahol azt mondták, jöhetnek a menekültek, jöhetnek a bevándorlók, esetleg gazdasági indokokból is. Példaként Németországot említette, ahol a merkeli politika részben humanitárius okokból nyitotta meg a határokat, de az is számított, hogy jól jöttek a munkaerőhiánytól szenvedő német gazdaságnak az új munkások
Stefán Csaba kiemelte, hogy mostanra megváltozott az uniós tagországok hozzáállása az irreguláris migrációhoz, még Németországban is gyökeres fordulat bontakozik ki, így nem véletlen, hogy ezek a politikai és szemléletbeli változások a magyar uniós elnökség programjában is megjelentek. Ezek között a legfontosabbként az erősebb külső határvédelmet, valamint azt hangsúlyozta, hogy a menedékkérelmeket harmadik országokban, és ne az EU-n belül bírálják el, de lényeges kérdés azoknak a kitoloncolása, akinek a menedékkérelmét elutasították.
"Ha az a kérdés, hogy elfogadni látszik-e az Európai Unió magyar álláspontot, akkor az a válasz, hogy már elfogadta. Ezt így nem mondják ki, mert van egy nagy politikai és ideológiai vita a magyar kormány és az Európai Bizottság között, de az az álláspont, amely a magyar kormányé volt a menekült- és migrációs válság alatt, ha nem is teljesen, de majdnem minden része beleépült a tagállamok felfogásába" – mondta Stefán Csaba.
A kutató arról is beszélt, hogy a szavazók a szerintük nem megfelelő migrációs politika miatt büntetik a nyugati kormányokat, és az látszik, hogy a migráció olyan fontos téma, amely révén a szélsőséges jobb- és most már a baloldali pártok is szavazókat szereznek. "Azt lehet látni, hogy a túl sok bevándorló miatt van egy társadalmi bizalmi és jóléti leépülés, ami haragot vált ki a nyugat-európai választópolgárokban. Ez különösen igaz Kelet-Németországra" – mondta a Magyar Külügyi Intézet kutatója.