Az alkotmányos előírásoknak megfelelően a szomszédos országban ötévente tartanak törvényhozási választásokat, így legutóbb az arra jogosultak 2019. szeptember 29-én szavaztak. Hasonlóan az öt évvel ezelőtti "képlethez", ezúttal is a parlament alsóháza, a tényleges törvényhozói hatalommal rendelkező Nemzeti Tanács (Nationalrat) 183 képviselőjét választják meg közvetlenül.
Azóta azonban sok víz lefolyt a Duna ausztriai szakaszán. Hatalmon maradt ugyan a 2019 vége óta kormányzó, az Osztrák Néppártból és az Osztrák Zöld Pártból álló koalíció. A kormányt irányító kancellárok viszont váltották egymást, igaz, mindhárman az ÖVP színeiben. A törvényhozói időszakot még Sebastian Kurz kezdte, de 2019 októberében korrupció vádja miatt lemondani kényszerült. Átmeneti megoldásként nem egészen két hónapra az akkori és jelenlegi külügyminiszter, Alexander Schallenberg váltotta, de 2019. december 6-án a jelenlegi kancellárnak és konzervatív pártelnöknek, Karl Nehammernek adta át a kancellári stafétabotot.
Az elmúlt öt évben jelentősen megváltoztak a parlament pártok közötti erőviszonyok is. 2019-ben a Néppárt addigi koalíciós partnere, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nagyot bukott. Ennek egyetlen oka a párt akkori elnökét és egyben az alkancellári tisztséget is betöltő Heinz-Christian Strachét érintő Ibiza-botrány volt. Mára azonban az FPÖ feléledt, és immár hosszabb ideje Ausztria legnépszerűbb parlamenti pártja lett.
Az illegális bevándorlás elleni könyörtelen harcának köszönhetően az egykori belügyminiszter, Herbert Kickl vezette Szabadságpárt a vasárnapi választás előtti, utolsó felmérés szerint 27 százalékos támogatottsággal rendelkezik, két százalékponttal előzve meg a 25 százalékos Néppártot, azaz a kancellár pártját. A harmadik 21 százalékkal a 2019 előtt éveken keresztül kormányzó, de azóta ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt, az SPÖ. A szociáldemokratákat az ellenzéki kis liberális párt, az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) követi 10 százalékkal, míg a Néppárt koalíciós partnere, a Zöld Párt 9 százalékkal áll az ötödik helyen. A választáson több kisebb párt is igyekszik megmérettetni magát, köztük az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) és a nevére rácáfolva szintén mindössze 3 százalékos támogatottsággal rendelkező Sör Párt.
Elemzők szerint nemzetközi mércével mérve meglehetősen ritkának számít a szavazási rendszer Ausztriában. Az ország kilenc tartományában ugyanis az összesen csaknem 9900 szavazóhelyiség nem egyforma időpontban tart nyitva. Az egyetlen "biztos pont", hogy legkorábban reggel 6 órakor nyitnak, és az utolsó 17 órakor zár. Ez mindenekelőtt az önálló tartománynak számító fővárosra, Bécsre érvényes. Másutt viszont később, többnyire 7 órakor nyitnak, de korábban zárnak, Voralbergben például már 13 órakor, Alsó-Ausztriában pedig 16 órakor.
Noha Ausztriában épp ezért "nem működik" a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezésén alapuló exit poll rendszere, az illetékes hatóságok több tartományban már a "zárás" után megkezdik a szavazatok számlálását, az adatokat pedig nyilvánosságra is hozzák, előzetes végeredmény ugyanakkor csak a tartományi szavazatok összegzése után, késő estére várható.
Természetesen gőzerővel folynak a koalíciós találgatások, különös tekintettel az első helyen befutónak jósolt Szabadságpárt esélyeire. A párt elnöke. Herbert Kickl magabiztos, remélve, hogy az FPÖ az új kormány vezető ereje lesz. Az eddigi nyilatkozatok alapján azonban egyelőre egyik párt sem ajánlkozik koalíciós partnernek, így elemzők a legtöbb esélyt a Néppárt és az ellenzéki Szociáldemokrata Párt koalíciójának adják, de nem zárható ki a jelenlegi, az ÖVP-ből és a Zöld Pártból álló koalíció folytatása sem.
Ami a választási kampányt illeti, az elmúlt időszakban meglehetősen csendes volt. A Szabadságpárt Kickllel az élen mindenekelőtt a "zéró" illegális bevándorlással igyekezett kampányolni, míg a legnagyobb rivális konzervatívok a bevándorlás szigorítása mellett a kancellár hosszú távú gazdaságfejlesztési programjára helyezték a hangsúlyt. Egy korábbi, az ORF megbízásából készült felmérés szerint a megkérdezettek 44 százaléka a bevándorlást, 43 százaléka a biztonságot, 33 százaléka a környezet- és klímavédelmet, 32 százalék pedig a gazdaságot említette prioritásként.