Kiemelte: Magyarország az európai versenyképességet prioritásként kezeli uniós elnöksége során, és ebben jó vitaalapnak tekinti a nemrégiben közzétett Letta-Draghi jelentést. Fontos feladatként említette az Európai Unió intézményi ciklusai közötti átmenet zökkenőmentes biztosítását is az európai parlamenti választásokat követően.
Az unió bővítését is kiemelt feladatának tekinti Magyarország, és lehetőséget lát arra, hogy minden csatlakozni szándékozó ország ügyében előrelépés történjen az elnöksége alatt. A politikai fókusz ebben a kérdésben a Nyugat-Balkánon van – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy „az Európai Unió nem teljes a Nyugat-Balkán nélkül”. Ezzel összefüggésben a Bloomberg kérdésre elmondta, hogy az elnökség végére Montenegró, Albánia és Szerbia esetében konkrét előrelépésekre kerülhet sor.
Fontos feladatként nevezte meg a miniszter a demográfiai trendek követését és az uniós versenyképesség fokozása szempontjából arra adandó válaszokat is. Bóka János ezzel kapcsolatban
„teljesen diszfunkcionálisnak” nevezte az Európai Unió jelenlegi menekültügyi és migrációs keretrendszerét.
„Nem hiszem, hogy megfelel a mai kor kihívásainak, és felül kell vizsgálni” – fogalmazott, figyelmeztetve arra, hogy „ha az Európai Unió nem cselekszik gyorsan, és nem alakítja át teljesen a migrációs és menekültügyi politikát úgy, hogy az megfeleljen az európai polgárok elvárásainak és törekvéseinek, akkor azt kockáztatjuk, hogy összeomlik a meglévő teljes migrációs keretrendszerünk”.
Megjegyezte, hogy Hollandia már jelezte szándékát az Európai Unió migrációs és menekültügyi politikájából való távolmaradásra - amennyiben a szerződések ezt lehetővé teszik -, és Magyarország is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.
Kiemelt feladatként kezeli Magyarország a biztonsági és védelmi politikát is – mondta Bóka János. A miniszter szerint „jogunk van megerősíteni az európai védelmi ipari bázist annak érdekében, hogy az Európai Unió képes legyen gondoskodni saját biztonságáról, ahol csak lehet, szövetségesekkel és partnerekkel együtt, de szükség esetén egyedül is”.
„Az Európai Uniónak képesnek kell lennie saját stratégiai érdekeinek meghatározására.
Az Európai Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy ezeket az érdekeket megvalósítsa. És az Európai Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy szükség esetén önállóan cselekedjen. Ehhez pedig az Európai Uniónak meg kell kezdenie a vitát arról, hogy miként lehetne ezeket a képességeket kialakítani, és hogyan lehetne ezt a mechanizmust bevezetni” – fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva, hogy mindennek „az amerikai választások eredményétől függetlenül" kell megvalósulnia.
Bóka János a magyar elnökség fontos feladatának nevezte a közös agrárpolitika és a kohéziós politika jövőjével való foglalkozást, mert ezek a területek – szavai szerint – „különösen fontosak országunk és régiónk számára”. A Magyarország számára befagyasztott uniós forrásokról feltett kérdésre adott válaszában a miniszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „Magyarország már teljesítette az összes olyan kritériumot, amely szükséges ahhoz, hogy ezeket a forrásokat felszabadítsuk”.
Az uniós források egyéb finanszírozási forrásokkal való kiváltását firtató újságírói kérdésre Bóka János válaszában elmondta, hogy „az uniós alapok nagyon hasznos forrást jelentenek fejlesztési terveink és beruházásaink finanszírozásához. De természetesen minden felelős kormánynak meg kell vizsgálnia az alternatívákat arra az esetre, ha ezeket az alapokat politikai okokból visszatartják. A magyar kormány globális perspektívából szemléli ezt a kérdést. Olyan finanszírozási lehetőségeket keresünk, amelyek pénzügyileg észszerűek, és amelyek megfelelnek a gazdaságfejlesztési stratégiánknak.”