Az elmúlt évek közvélemény-kutatásai azt mutatják, hogy a britek többsége már a brexit ellen foglal állást. Nem is a kilépést éri kritika, hanem a módszert, ahogyan megtörtént - mondta Gálik Zoltán az InfoRádióban.
A Budapesti Corvinus Egyetem docense kiemelte, hogy Nigel Farage, aki korábban a fő szószólója volt a brexitnek, maga is azt mondta, hogy a kilépési folyamat nem úgy zajlott, ahogyan tervezték. Ennek ellenére az a Munkáspárt, amely a júniusi választáson elsöprő győzelmet aratott és kormánypárt lett, elutasította, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek az Európai Unióhoz, akár a közös piachoz való közeledésről.
A szakértő azonban nem zárja ki, hogy néhány pontról mégis létrejöjjön tárgyalás, ha az EU is úgy akarja. Kiemelte, hogy nincs hatályos megállapodás a szolgáltatások szabad áramlásáról, ahogy a diplomák elismeréséről és az oktatási tér megnyitásáról sem.
A különböző mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos eljárások területén viszont az Európai Unió és az Egyesült Királyság nagyon közeli álláspontra helyezkedett, ami elősegíti, hogy a termékek szabadabban tudjanak áramlani a két piac között. Mint Gálik Zoltán rámutatott, a Munkáspárt választási programjában nem szerepelt ilyen típusú közeledés az Európai Unióhoz, de mégis nagyon jó lenne, ha még a fiatalok szabad mozgásával kapcsolatban is sikerülne valamiféle megállapodást elérni. Ám semmiféle nagy, átfogó kereskedelmi megállapodásnak a megkötése nem szerepelt most a tervek között.
A Corvinus Egyetem docense szerint ebben a brit kormányzati ciklusban, legalábbis annak az elején, sem az Európai Unió, sem a brit politika részéről nem lesz szándék nekifutni egy olyan óriási feladatnak, amely láttuk, mekkora kudarccal végződött 2016-2020 között.