- Vlagyimir Putyin az Ukrajnától elfoglalt területek sorsáról beszélt
- Német külügyminiszter: szükség van az amerikai elrettentő fegyverek németországi telepítésére
- Tálas Péter: egyre több ukrán hajlik területi engedményre, de két régiót nem adnának át
- Tálas Péter: a NATO legnagyobb kihívása most, hogy fenn tudja-e tartani Ukrajna támogatását
Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap az orosz haditengerészet napja alkalmából, Szentpéterváron tartott beszédében arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha Washington 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepít Németországba, akkor Oroszország hasonló rakétákat fog a Nyugattól lőtávolságban állomásoztatni. Az orosz államfő közölte: az amerikaiak tervezett lépésükkel a hidegháborúhoz hasonló rakétaválság kirobbantását kockáztatják.
Tálas Péter azt mondta az InfoRádióban, hogy Vlagyimir Putyin beszéde az orosz stratégiai kommunikáció része, amelynek célja a németországi rakétatelepítések megakadályozása vagy lassítása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az orosz elnök egyoldalú amerikai lépésnek akarja feltüntetni a kezdeményezést.
A szakértő emlékeztetett, hogy Oroszország tavaly atomfegyvereket telepített Fehéroroszországba, és hasonló rakétáik vannak a kalinyingrádi körzetben, a Krímben, valamint az Ukrajna körüli háborús övezetben is.
Az Egyesült Államok 2019-ben lépett ki abból az 1987-ben kötött megállapodásból, amely megtiltotta a közepes hatótávolságú földi fegyverek telepítését és bevetését. Tálas Péter közölte: Washington a következő években olyan SM–6 rakétákat, Tomahawk cirkálórakétákat és fejlesztés alatt álló hiperszonikus fegyvereket telepíthet németországi területekre, melyeknek
a hatótávolsága lényegesen nagyobb a jelenleg Európa-szerte rendelkezésre álló fegyverekénél.
A szakértő úgy véli, ez a lépés az Egyesült Államok és a NATO elrettentési stratégiájának a része, aminek elsősorban az a célja, hogy megakadályozza Oroszországot abban, hogy adott esetben a védelmi szövetség európai tagállamait fenyegető magatartást tanúsítson.
Az egyetemi docense arról is beszélt, hogy „ma már bizonyos hidegháborús jelenségek” jellemzik Oroszország és a NATO viszonyát. Mint fogalmazott, ez annak a következménye, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Tálas Péter szerint valószínűleg nem érte meglepetésként Vlagyimir Putyint az amerikaiak mostani kezdeményezése. Az is elképzelhető, hogy a németországi telepítéssel elsősorban
azt akarják elérni az amerikaiak, hogy az orosz vezetés üljön le tárgyalni, ennek azonban a szakértő szerint csekély a valószínűsége.
Tálas Péter szerint a nyolcvanas években két katonai szövetség állt szemben egymással. Ma nincs ilyen felosztás, Oroszország „viselkedik agresszíven”, ezzel szemben a NATO nem fenyegeti sem Oroszország, sem a putyini rendszer létét.