A Hamász iszlamista terrorszervezet elfogadja a túsz- és béketárgyalások megindítását Izraellel tartós tűzszünet nélkül is – közölte a szervezet egyik magas rangú tisztségviselője. Az illetékes szerint meghaladottá vált a Hamász "teljes és tartós tűzszünet" iránti követelése a fogolycseréről szóló tárgyalások előfeltételeként. Beszélt arról is, hogy a katari közvetítők ígéretet tettek arra, "hogy a fegyvernyugvás a tárgyalások idejére hatályban lesz". A tűzszünettel kapcsolatos tárgyalási folyamat a héten folytatódik. Az izraeli kormány már jelezte, hogy ismét delegációt küld Katarba a megbeszélésekre, amelyeken William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója is részt vesz.
Benjamin Netanjahu kormányfő a túsztárgyalásokon az izraeli delegáció mozgásterét meghatározó "alapelveket" jelentett be: az alkunak lehetővé kell tennie, hogy Izrael tovább harcolhasson összes célja eléréséig, meg kell akadályoznia, hogy Egyiptomból fegyvert csempészhessenek a Hamászhoz, és nem térhetnek vissza palesztin fegyveresek ezrei a Gázai övezet északi részébe.
" Az a katonai nyomás, amit az izraeli hadsereg helyez a Hamászra, vezetett ehhez az állásponthoz. A Hamász politikai vezetése kifejezetten arra hívta fel a katonai vezetők figyelmét, hogy rengeteg Hamász-fegyveres halt meg, folyamatosan számolják fel a haderőt, és ezért kellene nyitottabbnak lenni a tűzszüneti tárgyalásokra" – mondta Szalai Máté az InfoRádióban. Az olaszországiú Ca' Foscari Egyetem kutatója ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Hamász az elmúlt hetekben időhúzásra játszott, mert abban reménykedett, hogy eszkalálódik a konfliktus Izrael és a Hezbollah között Libanonban. Erre szerinte megvolt az esély, mert eléggé tüzes hangvételű nyilatkozatokat tettek a felek, és egy akcióval csökkent volna a katonai nyomás a Hamászról, de ehelyett az izraeli hadsereg fokozta az erőfeszítéseit a Gázai övezetben, nemcsak Rafahban, hanem Gázavárosban is az elmúlt napokban.
A kutató arra is figyelmeztetett, hogy ez a bejelentés még nem áttörés, a Hamász ugyanis sajátos politikai játszmát vív, és minden ilyen hírrel próbálja a saját narratíváját erősíteni, ami arról szól, hogy az izraeli kormány az, amelyik megakadályozza a tűzszüneti tárgyalások előremozdulását.
A háború jelenlegi állásáról Szalai Máté elmondta, Izrael már az elmúlt kilenc hónapban gyakorlatilag Gáza egész területét megszállta, egyes területekről kivonult, aztán visszaért. Emlékeztetett, hogy az izraeli katonai vezetés szerint sikerült a Hamászhoz tartozó összes harccsoportot felszámolni, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy minden Hamász-harcos meghalt vagy elmenekült, hanem csak azt jelenti, hogy nem tudnak már szervezett egységként fellépni. Elemzők szerint az izraeli hadsereg éppen azért vonul ki időnként egyes gázai területekről, hogy megnézze, előjönnek-e Hamász-harcosok, és ha kell, akkor újra bevonul, ez a stratégia viszont a civil áldozatok számát is növeli.
A tűzszüneti tárgyalások egyik fő kérdése a túszok kiszabadítása, de pontosan senki sem tudja, hány izraeli van még a Hamász fogságában. Hivatalosan Szalai Máté szerint a legjobb esetben 75-80 túsz lehet még életben, de ez a szám sokkal kisebb is lehet. "Olyan előrejelzések is voltak, amelyek azt mondták, hogy már csak húsz-harminc túsz van életben.
Nagyon megnehezíti a választ, hogy igazából senki nem tudja ezt a számot, a Hamász vezetői sem tudják, hogy pontosan hány túsz van még életben az övezetben"
– mondta a kutató.
A gázai konfliktus vége egyelőre nem körvonalazódik a szakértő szerint, tizedik hónapja harcolnak a felek, és a friss becslések szerint akár jövő évre is elhúzódhat, noha korábban azonban ennél optimistábbak voltak a szakértői előrejelzések. Az egyik cél az volt, hogy az amerikai elnökválasztási kampány tényleges beindulásáig, augusztus-szeptemberig lezárják a konfliktust, de azóta az amerikai választási napirend is máshogy alakult, és az izraeli hadi célok is elhúzódtak. Szalai Máté emlékeztetett, hogy sokan vádolják az izraeli kormányt és Benjamin Netanjahu kormányfőt azzal, hogy húzni akarja az időt a saját belpolitikai céljai elérése érdekében, ugyanakkor a Hamásztól is kiszivárogtak olyan nyilatkozatokat, amelyek mutatták azt, hogy igazából ők is elégedettek a helyzettel, és ha Gáza izraeli megszállás alá kerülne, az nem lenne ellentétes a Hamász céljaival, hiszen ez tovább tüzelné a radikalizációt, az Izrael-ellenességet, és ezzel politikai értelemben a Hamász túlélését biztosítaná.
Szalai Máté szerint
kettős nyomás van egyszerre az izraeli miniszterelnökön:
egyfelől hogy minél előbb legyen vége a konfliktusnak, másfelől hogy ne zárja le a háborút, amíg nem kerül ki belőle győztesen. A kutató szerint az izraeli társadalom nagyon elégedetlen a miniszterelnök munkájával, folyamatosak és egyre durvábbak a tüntetések, amelyeken azt követelik, hogy legyen tűzszüneti megállapodás, mondjon le a kormány, és legyen új választás. A másik oldalon viszont az izraeli politikai elit egy része kifejezetten arra ösztökéli a kormányfőt, hogy addig tartson a háború, amíg a Hamászt sikerül teljesen elpusztítani, sőt néhányan még amellett is érvelnek, hogy Gázát meg kell szállni, és újra izraeli telepeseket kell engedni a területre.
"Benjamin Netanjahu helyzetét nehezíti, hogy Washington is szeretné abba az irányba mozdítani a kormányfőt, hogy tárgyaljon és próbálja meg lezárni a konfliktust" – mondta Szalai Máté.