Az 1997-es nagy Tony Blair-győzelemhez hasonlítják sokan a Munkáspárt mostani sikerét, és egészen biztosan 170-172 fővel, egy nagyon nagy stabil többséggel fog majd tudni kormányozni, de azért hozzá lehet tenni azt, hogy a Munkáspárt 1,6 százalékkal több szavazót szerzett csak most, mint a 2019-es nagy vereségnél, akkor 1920-as évek óta nem szerepelt annyira rosszul – mondta az Egyesült Királyság parlamenti választásának eredményéről Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában.
A múlt csütörtöki parlamenti választáson a Munkáspárt 412 képviselői helyet nyert, 211-gyel többet, mint a 2019-ben tartott előző parlamenti választáson, és ezzel 174 fős többségre tett szert a többi alsóházi frakció együttes létszámához képest. Ez alig marad el a Labour eddigi legjobb eredményétől, amelyet a párt az 1997-es választásokon ért el: akkor Tony Blair vezetésével 418 képviselői mandátumot szerzett és 178 fős alsóházi többséggel alakíthatott kormányt.
A szakértő szerint a Konzervatív Párt súlyos vereségében szerepet játszott az is, hogy Nigel Farage Reform pártja megosztotta a jobboldali szavazói bázist a speciális brit választási rendszerben, ahol 650 választókerületben 650 képviselőt választanak meg, nincs listás szavazás, "a győztes mindent visz, és a veszteseket nem kompenzálják". Nigel Farage egyébként nyolcadik próbálkozásra maga is bejutott a parlamentbe.
A váltás gyorsan megtörténik az Egyesült Királyságban: a választás reggel véget ér, megvannak az eredmények, a régi miniszterelnök bemegy az uralkodóhoz, lemond, a következő öt percben érkezik a következő – magyarázta. Mostantól a konzervatívok lesznek a legfőbb ellenzék, 121 képviselővel, de a liberális demokraták is nagyon megerősödtek, 71 képviselőjük lesz, 63-mal több, mint az előző ciklusban.
A választási rendszer aránytalanságát mutatja Gálik Zoltán szerint, hogy a Munkáspártnak a 9,6 millió szavazójához képest a konzervatívokra 6,8 millióan szavaztak, míg a csak négy képviselővel rendelkező Reform párt 4,1 millió szavazót tudott hozni.
"Tony Blair 1997-es győzelemhez hasonlítjuk ezt a győzelmet, de ott volt egy nagyon karakteres változás, volt egy nagyon karakteres vezető, egy új politikai üzenet, az úgynevezett harmadik útnak az üzenete, ami a Munkáspárt megújítását, középre való betagozódást jelentette a politikai életben. Sir Keir Starmerhez nem lehet ezeket társítani. A mostani elnök egy kicsit unalmas, kicsit szürke, a politikai program is nagyon óvatos volt, nem voltak radikális elemek, nem egy karizmatikus vezető" – vélekedett a külpolitikai szakértő.
A gazdasági növekedés visszaállítására a Munkáspárt azt hirdette, hogy visszahozza a befektetéseket, nem növeli a közkiadásokat, adóbevételeket sem akar növelni, csak a magániskolák áfáját akarja bevezetni, illetve az energiacégeket megadóztatná. A Munkáspárt folytonosságot szeretne a konzervatív programmal, mert a választók ezt várják, hogy
végre stabilitás legyen Nagy-Britanniában, ahol öt miniszterelnök volt az elmúlt tizennégy évben.
A konzervatívoknál Rishi Sunak nemcsak kormányfőként búcsúzott, hanem bejelentette azt is, hogy távozik a párt éléről, és mivel mintegy 250 képviselői helyet vesztettek, szinte újra kell építeni a pártot, és el kell dönteni, hogy milyen irányban induljon tovább. Ha jobbra mozdul, ott van a Reform párt, amelyre több mint négymillióan voksoltak, míg a konzervatívok mögött most 6,8 millióan álltak. "Ugyanúgy, ahogy a Munkáspárt 2019-ben a történelmének egyik legnagyobb vereségét szenvedte el, és gyakorlatilag újraindult, most a konzervatívoknak is üres lappal kellene elindulni és újragondolni a működését" – mondta Gálik Zoltán.
A kampánytémákról a szakértő elmondta, hogy erőteljesen kerülte a brexitet, és lezárt ügynek minősítette. "A konzervatívok nem nagyon akarták ezt behozni, hiszen nem volt egy sikertörténet, a Munkáspárt pedig nem akarta, hogy ezen elcsússzon, mint egy banánhéjon" – mondta, és emlékeztetett, hogy Starmer két nappal a választás előtt kijelentette, nem látja valószínűnek, hogy az ő életében visszalépjen az Egyesült Királyság EU-ba. Az viszont napirenden van, hogy a brit gazdaság élénkítéséhez elkerülhetetlen az uniós kapcsolatok szorosabbra fűzése. Arra is emlékeztetett, hogy a brexit nincs minden kérdésben lezárva, például a szolgáltatások szabad áramlásáról máig nincsen megállapodás, és a védelempolitikában, valamint a mezőgazdaság területén sincs.
A migráció és a menekültügy viszont hangsúlyos kérdés volt a kampányban. Az úgynevezett Ruanda-terv megvalósítása éppen most indult volna el, amelynek értelmében a menedékkérelmeket egy harmadik országban, Ruandában bírálták volna el, de a Munkáspárt ezzel nem ért egyet, Starmer már közölte, hogy az újonnan megalakult brit kormány nem kívánja végrehajtani a Nagy-Britanniába illegálisan, embercsempészek szervezésében csónakokkal érkező menedékkérők ruandai áttelepítési programját. Gálik Zoltán emlékeztetett, hogy az erről szóló szerződés még nincs is érvényben, és szerinte részben ez is volt az oka annak, hogy Rishi Sunak ennyire gyorsan kiírta a választásokat, hiszen elvileg akár az év végéig is várhatott volna, de ha ez a rendszer nem tudott volna elindulni, Gálik Zoltán szerint az még súlyosabb veszteséget okozott volna a toryknak.
"A probléma azonban jelen van, a csatornán, kishajókon érkezők száma felment egészen 60-70 ezer főre, és rajtuk kívül több százezer embernek még nem bírálták el a kérelmét, az ő ügyeiknek a felgyorsítása is fontos lenne. Keir Starmer azt mondta, ahelyett, hogy Ruandában bírálnánk el, inkább új határvédelmi rendszert hozna létre, sőt, egy hatóságot is, megnövelné a létszámot, és így próbálná reagálni" – mondta Gálik Zoltán, de jelezte, a megoldásban kulcsszerep jut a francia viszonynak is.
A külpolitikai kérdésekben
a Munkáspárt megtartaná a nukleáris fegyvereket, a nukleáris ipart, GDP-arányosan 2,5 százalékra emelné a védelmi kiadásokat, és nagyon határozottan kiállt Ukrajna mellett,
és folytonosságot ígért, de nagy kérdés a szakértő szerint, ha az Egyesült Államokban visszajönne a Trump-adminisztráció, akkor milyen lenne a két vezetés kapcsolata. Ukrajna támogatása ügyében Rishi Sunak a televíziós vitában úgy fogalmazott, hogy Vlagyimir Putyin a Munkáspárt győzelmét szeretné, mert a Munkáspárt csökkenteni fogja a védelmi kiadásokat és fel fogja számolni az önálló brit nukleáris csapásmérő kapacitást, de ezt egyelőre cáfolta az új kormányfő.