A Venezuelával szemben 2017 novembere óta hatályban lévő uniós korlátozó intézkedéseket a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok folyamatos romlására válaszul vezette be az Európai Unió.
Elvis Amoroso, a CNE elnöke kedden „az egyoldalú és népirtással felérő kényszerítő szankciók” teljes visszavonására szólította fel az Európai Uniót, és felszólította, hogy „szüntesse meg ellenséges magatartását Venezuelával szemben”.
Az EU képviselőit nem látjuk szívesen a dél-amerikai országban – fűzte hozzá Amoroso.
A CNE a döntést szuverenitására alapozva hozta meg, és a döntésnél figyelembe vették azt a „felbecsülhetetlen pénzügyi kárt”, amit a szankciók az ország népének okoztak. A büntető intézkedések ráadásul kihatottak „a gyermekek és idősek egészségére” – mondta Amoroso.
A korlátozó intézkedések között szerepel a fegyverekre és a belső elnyomás céljára szolgáló felszerelésekre vonatkozó embargó, valamint utazási tilalom és vagyoni eszközök befagyasztása 54 olyan, jegyzékbe vett, hivatalos tisztséget betöltő emberrel szemben, akik felelősek Venezuelában az emberi jogok megsértéséért és a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért.
A CNE bejelentése előtt két héttel az EU átmenetileg felfüggesztette a szankciókat négy, a választással kapcsolatos funkciót betöltő személy, köztük Amoroso ellen.
A venezuelai kormány és Amoroso azonban a gesztust visszautasítva leszögezték, hogy ezt nem tartják elegendőnek, és az összes szankció felfüggesztésére szólították fel az EU-t.
A július 28-i elnökválasztáson Nicolás Maduro harmadszor is biztosíthatja magának az elnöki pozíciót. Ellenfele a diplomata Edmundo González Urrutia, az ellenzéki összefogás, a Venezuelai Egység (Unidad Venezuela) jelöltje lesz. Az egykori nagykövet a korábbi ellenzéki jelölt, María Corina Machado helyét vette át.
Venezuelában évek óta súlyos politikai és gazdasági válság van. Az ENSZ adatai szerint az utóbbi években több mint hétmillióan hagyták el az országot a szegénység és az erőszak miatt.