A megkérdezettek túlnyomó többsége tudatában van a súlyos gazdasági gondoknak, így annak is, hogy jelentős költségvetési megtakarításokra van szükség. Abban azonban már sokkal inkább eltérnek a vélemények, hogy melyek azok a területek, amelyek leginkább a spórolás áldozatai lehetnek.
Az elmúlt hónapokban a parlamenti pártok között heves vitát okozott az arra rászorultaknak, mindenekelőtt a munkanélkülieknek nyújtott, úgynevezett polgári támogatás, hivatalos nevén a Bürgergeld, amelynek havi összege meghaladja az 500 eurót. A válaszokból kitűnt, hogy a megkérdezettek 56 százaléka sokallja ezt, és azon a véleményen van, hogy az államnak ezen a téren lobban kellene takarékoskodnia.
Költségvetési szemszögből értékelték az emberek a Németországba érkezett menekültek integrációjának költségeit is.
Negyvenhét százalékuk volt azon a véleményen, hogy ezen a területen jelentős megtakarításra lenne szükség.
Az EP-választásokra készülő németek többsége ugyanakkor egyetértett abban, hogy a költségvetési gondok ellenére egyes területeken éppenséggel több pénz kellene. Csaknem 80 százalékuk szerint az idősek és a betegek ápolására, 58 százalékuk szerint a nyugdíjakra, míg 55 százalék válaszolta azt, hogy a családok és a gyermekek támogatására.
Az ARD külön kiemelte, hogy a választásra jogosultak közül szinte egyetlen olyan válaszadó sem akadt, aki az említett három területet illetően a megtakarítás mellett emelt volna szót.
Más fontos területeket illetően azonban már differenciáltabb volt a kép. Így például a klíma- és a környezetvédelemre fordított kiadásokat illetően 36 százalék vallotta azt, hogy éppen eleget költenek rá, míg 38 százalék kevesellte az összeget. A megkérdezettek 48 százaléka egyetértett abban hogy a gazdaság támogatására többet kellene fordítani, míg a védelmi kiadások növelésével kapcsolatban 50 százalék válaszolt így.
Hetekkel az EP-választás előtt a megkérdezettek mindössze 31 százalék válaszolta azt, hogy elégedett az Európai Unió politikájával,
szűk kétharmad ugyanakkor ellenkező véleményen volt.
Ami ez utóbbi tábort illeti, a válaszadók szerint a menekültpolitika és az integráció jelenti azt a legfontosabb problémát, amellyel az EU-nak sürgősen foglalkoznia kell. Ebben a vonatkozásban a második helyen a nemzetközi konfliktusokat és a különböző egyéb fenyegetéseket említették. Az Oroszországgal és Kínával való viszonyt 34 százalékuk emelte ki, a klíma- és környezetvédelmet 21 százalék említette, míg a gazdaságot és a versenyképességet 20 százalék.
Végezetül az említettek kapcsán a felmérés kitért ara, hogy amennyiben az EP-választásokat most vasárnap tartották volna, az ellenzéki konzervatív pártszövetség jelentős fölénnyel, 30 százalékkal végzett volna az élen.
A kormánykoalíció pártjai közül a legtöbb szavazatot a Zöldek Pártja kapta volna, az ellenzéki a radikális jobboldali AfD párttal holtversenyben egyaránt 15 százalékot ért volna el.
Őket követte volna a szociáldemokrata SPD 14 százalékkal, míg az év elején alakult, a Baloldal Pártjából (Die Linke) kivált Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW).7 százalékhoz jutott volna.
A kormánykoalíció legkisebb pártja, a liberális FDP pedig mindössze 4 százalékos eredményt ért volna el.