Elemzők szerint mind az EP-választás, mind pedig a tartományi szavazások eredménye jelzésértékű lehet a jövő évi országos parlamenti választások kimenetelére.
A június 9-i EP-szavazásra a németek túlnyomó többsége már ezen a szemüvegen keresztül tekint. Ezt segíthetik az Insa közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés eredményei, amelyek ugyanakkor a választói hangulatban az elmúlt hónapokhoz viszonyítva figyelmet érdemlő változásokra utaltak.
Pontosan két hónappal az európai parlamenti választások előtt az intézet értékelése szerint országosan csökkent az ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága. Noha a radikális jobboldalinak tartott párt az EP-esélyeket illetően a második helyen áll a parlamenti pártok népszerűségi listáján, támogatottsága a február végi 22 százalékról 19 százalékra csökkent.
Nem változott viszont a régóta listavezető, egyben az ellenzék fő erejének számító konzervatív CDU/CSU pártszövetség értékelése: a két keresztény párt 28,5 százalékkal vezeti a júniusi EP-választás esélyeit jelző országos listát.
Ha csekély mértékben is, de valamelyest erősödött a legnagyobb kormánypárt, a szociáldemokrata SPD megítélése, amely 16,5 százalékos. Ugyancsak csekély mértékben javultak a koalíciós partner Zöldek EP-esélyei: a mostani előrejelzés szerint 11,5 százalékra számíthatnak. Ezzel szemben a kormánykoalíció legkisebb pártja, a liberális FDP továbbra sem tudta növelni támogatóinak amúgy is alacsony számát, és jelenleg 5 százalékon áll.
Egyes elemzők szerint a felmérés második legnagyobb "meglepetése" az év elején alakult, a Baloldal Pártjából (Die Linke) kivált Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW). A párt – amely az alapító, Sahra Wagenknecht nevét viseli – az EP-választások előtt 6,5 százalékon áll, ezzel szemben a volt keletnémet állampárt utódait is magában foglaló Baloldal Pártja már csak 4 százalékot mondhat magáénak.
Némi vigaszt jelenthet az AfD számára ugyanakkor az, hogy jelentősen különbözik a pártok európai parlamenti esélyeinek megítélése az ország keleti, illetve nyugati felében. Az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományokban "utcahosszal", 28 százalékkal az AfD vezet, míg a második helyen 19 százalékkal a CDU áll. A három kormánypárt közül az SPD 11, a Zöldek Pártja 9, míg az FDP 4 százalékot remélhet az ország keleti felében. Keleten feltűnő a radikális baloldali BSW támogatottsága, a párt az ottani EP-szavazáson 11 százalékra számíthat.
Ezzel szemben Németország nyugati felében a CDU 31 százalékkal áll az élen, míg az AfD támogatottsága 17 százalékos. A nyugati tartományokban a szociáldemokrata SPD az AfD-t megelőzve 18 százalékra számíthat, míg a Zöldek Pártja 12 százalékra.
Az Insa közvélemény-kutató intézet a felmérést a t-online portál megbízásából végezte. Összesen 2100, 16 év feletti személynek tették fel azt a kérdést, hogy melyik pártra szavaznának, ha az EP-választásokat most vasárnap tartanák.