Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik pool/Jekatyerina Stukina

Szavazóhelyi incidensek tarkították az orosz elnökválasztás első napját - videók

Infostart
2024. március 15. 20:30
Festéköntés, robbantások és más események zavarták meg a választás rendjét. Megvannak az első nap részvételi arányai az orosz és az Ukrajnától elcsatolt területeken is. Vlagyimir Putyin orosz elnök közben keményen üzent Ukrajnának az orosz biztonsági tanács üléséről.

Március 15-én kezdődött a háromnapos elnökválasztás Oroszországban, hat évre választják meg az ország legfontosabb közjogi méltóságát. A referendum egyetlen esélyese Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnök, rajta kívül még három jelöltre lehet szavazni. Az ellenzék egy utolsó akcióval készül elvileg vasárnapra, de kérdéses, mi lesz a "Délben Putyin ellen" megmozdulásból, lévén a hatóságok komoly retorziókat helyeztek kilátásba annak résztvevőivel szemben (erről itt írtunk).

Oroszországban több mint 94 ezer szavazóhelyiség volt nyitva, helyi idő szerint reggel nyolctól este nyolcig lehetett szavazni. Oroszok milliói adták le voksukat az ország 11 időzónájában, Központi Választási Bizottság (CIK) az első napon 35,4 százalékos részvételi arányt jelentett.

Péntek este azután egymás után jelentek meg olyan beszámolók, amelyek szerint több helyszínen is megzavarták a választás rendjét.

A Reuters összefoglalója szerint például

  • festéket öntöttek az urnákba Moszkvában, az oroszok által annektált Krím-félszigeten és a kaukázusi orosz tagköztársaságban, a Karacsáj- és Cserkeszföld régióban, összesen öt helyszínen. Az egyik incidensről készült biztonsági kamerás felvételen egy fiatal nő látható, amint leadja szavazószelvényét, majd nyugodtan viselkedve zöld folyadékot önt az urnába. Egy rendőr őrizetbe vette.
  • volt eset, hogy a szavazólapokat beolvasó szkennert tették hasonlóképpen üzemképtelenné.
  • Molotov-koktélt dobtak egy szentpétervári szavazóhelyiségbe, ami miatt 21 éves nőt letartóztattak. Beszámoltak egy másik Molotov-koktélos támadásról is a híradások.
  • Moszkvában és Szibériában a szavazóhelyiségekben gyújtogatások történtek (egy helyen felgyújtottak egy választási plakátot, máshol egy szavazófülkét).

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) több esetben büntetőeljárást indított, a CIK pedig kezdeményezte az urnák őrizetének megerősítését - tudósított az MTI.

Az orosz választási bizottság vezetője, Ella Pamfilova közölte: az ilyen cselekmények elkövetői akár öt év börtönbüntetést is kaphatnak, és azt sugallta, hogy a szavazás megzavarói pénzt kaptak tettükért - írta a hírügynökség.

Pamfilova beszámolt arról is, hogy

az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) képviselőit nem hívták meg az oroszországi elnökválasztás megfigyelésére.

Ezt azzal indokolta, hogy a testület működése nem átlátható és nem demokratikus.

"Ezért úgy döntöttünk, hogy nem játsszuk tovább ezt a ravaszkodó együttműködést, így idén egyszerűen nem hívtuk meg őket" - mondta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács ülését vezeti videókonferencia keretében a Moszkva melletti, novo-ogarjovói vidéki elnöki rezidenciából 2024. március 15-én. MTI/AP/Kreml Pool/Mihail Mecel

A voksolásra az ukrajnai háború is árnyékot vet. Egy helikopteres ukrán "betörési kísérletről" mi is beszámoltunk. Putyin pedig Oroszország nyugati régióinak ismételt ágyúzásáról beszélt, és arról, hogy mintegy 2500-an próbáltak harckocsikkal átjutni két orosz régióba.

Kijev a határ menti orosz régiók elleni támadásokkal igyekszik megzavarni az orosz elnökválasztást és elterelni a figyelmet saját problémáiról - jelentette ki Vlagyimir Putyin az orosz biztonsági tanács állandó tagjaival megtartott pénteki tanácskozásán.

Az orosz elnök szerint az ukrán hadsereg március 12-e óta "főleg különleges egységeket, külföldi zsoldosokat és támogató erőket" bevetve, négy alkalommal a belgorodi, egyszer pedig a kurszki régió irányában próbált meg az orosz területre betörni. Közölte, "az ellenség egyik irányban sem járt sikerrel", mindenütt visszaverték, visszavonult, "pontosabban: súlyos veszteségekkel elmenekült".

Beszámolója értelmében az ukrán fél több mint 2500 embert, 35 harckocsit és 40 páncélozott járművet vetett be. Mint mondta, a személyi állományuk 60 százalékát és páncélozott járművei több mint felét elvesztették.

"Ezek az ellenséges csapások nem maradnak büntetlenül" - mondta a tudósítások szerint dühösen az elnök.

Az orosz média a biztonsági tanács ülését követően számolt be róla, hogy

Putyin online adta le szavazatát.

A legmagasabb részvételi arányt Csukcsföldön jegyezték fel, itt a választók 63,66 százaléka már leadta voksát. Ezt a Tuva régió követi (62,25 százalék) és Kemerovo megye (61,62 százalék). A legkevésbé aktívak Perm megye választói voltak az első napon, 16,66 százalékkal - írta az MTI.

Az Ukrajnától elcsatolt régiókban, figyelembe véve a biztonsági okokból előrehozott szavazás adatait, az első nap után a választási részvétel Herszon megyében 68,66 százalék, Zaporizzsja megyében 56 százalék, a "Luhanszki Népköztársaságban" pedig 36,02 százalék volt. A "Donyecki Népköztársaságból" moszkvai idő szerint 21 óráig nem érkeztek összesített adatok.

(A nyitóképen: Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője leadja szavazatát Moszkvában a háromnapos orosz elnökválasztás első napján, 2024. március 15-én.)