A transzatlanti katonai szövetség tagállamai 2014-ben vállalták, hogy a védelmi kiadásokat a GDP, azaz a bruttó hazai termék legalább 2 százalékáig növelik, a teljesítéssel azonban túlnyomó többségük mostanáig adós maradt. A két éve tartó ukrajnai orosz háború felerősítette a NATO-követelést, és olajat öntött a tűzre a korábbi amerikai elnök, az elnöki tisztségért ismét harcba szálló Donald Trump kijelentése arról, hogy az "adós" országok nem számíthatnak az általa vezetett Egyesült Államok támogatására.
Fenyegetése rendkívüli felzúdulást váltott ki a tagállamok körében, köztük Németországban is. Ennek nyomán vált ismertté a berlini bejelentés a vállalt kötelezettség tervezett teljesítéséről. A német kormány eszerint olyan összegről tájékoztatta a szövetség brüsszeli központját, amely a folyó évre
a védelmi szövetség összehasonlító adatai szerint 73,41 milliárd dollárnak felel meg.
Abszolút értékben ez rekordösszeget jelent Németországban, és a bruttó haza termék 2,01 százalékának felel meg. A német kormány tavaly a GDP 1,57 százalékát, 56,54 milliárd dollárt irányzott elő a NATO-kötelezettség teljesítésére. Utoljára 1992-ben költötte Németország az akkori GDP 2 százalékát védelmi célokra. A hidegháború idején ez az arány általában 3 százalék körüli volt.
A védelmi kiadások alakulását a tagállamok illetékes miniszterei a tervek szerint már a nap folyamán megvitatják. A BBC ezzel kapcsolatban idézte Jens Stoltenberget, a NATO főtitkára arra számít, hogy
ebben az évben már 18 tagállam teljesíti a kötelezettséget, köztük Magyarország is.
A főtitkár szerint ez rendkívüli előrelépést jelentene, eddig ugyanis három tagállam teljesítette maradéktalanul a kétszázalékos célt.
Szakértők szerint a védelmi kiadások tervezett "drasztikus" növelésével a német kormány az ukrajnai orosz invázióra kíván reagálni. Az elrettentés és a védelem erősítésével a cél az, hogy Vlagyimir Putyin számára egyértelművé tegyék: egy európai NATO-ország elleni orosz támadásnak semmi esélye sincs a sikerre.
A berlini védelmi minisztérium közlése szerint a kétszázalékos előirányzatból mindenekelőtt új gyalogsági harcjárműveket. fregattokat, tengeralattjárókat és a legkorszerűbb F-35A típusú és többcélú harci repülőgépek kívánnak finanszírozni.
A német védelmi kiadások tervezett növelésével függ össze az a javaslat is, amellyel az ellenék vezető pártja, a CDU állt elő. Roderich Kiesewetter, a párt védelmi felelőse a hét elején indítványozta, hogy a hadsereg fejlesztésére 2022 márciusában előirányzott 100 milliárd eurós külön alapot megháromszorozzák, azaz 300 milliárd euróra növeljék. Kiesewetter javaslatát azonban a szociáldemokrata védelmi miniszter, Boris Pistorius fenntartásokkal fogadta, mert a rendkívüli alap megháromszorozása helyett az éves katonai költségvetés folyamatos növelését részesíti előnyben.
A miniszter szerint a Bundeswehrnek szilárd pénzügyi alapokon kell állnia, amit a védelmi kiadások észszerű és megfelelő növelése biztosít, és a külön alap ebből a szempontból nem kedvező, ráadásul az infláció felemésztené annak egy részét. Másrészt szerinte egy ilyen alapot nem lehetne a Bundeswehr által adott időben a legégetőbb célokra fordítani.