Valósággal felforgatta Németországot a Correctiv portál tudósítása egy novemberi, Potsdamban tartott titkos találkozóról, amelyen állítólag szélsőjobboldali személyek és meghívott, radikális jobboldalinak tartott politikusok a Németországban élő több millió bevándorló kitoloncolásának tervét vitatták meg. A portál szerint a találkozón részt vett az AfD több, továbbá a konzervatív CDU egyik ismert nem hivatalos csoportosulása, az Értékek Uniója (WerteUnion) néhány tagja. A Correctiv által leírt, a találkozón állítólag megvitatott "remigrációs", ténylegesen kitoloncolási terv szerint azonosítani kellene azokat az embereket, akik terhet jelentenek a társadalomra, és arra kellene őket "bátorítani", hogy hagyják el az országot.
A portál beszámolója felzúdulást váltott ki baloldali körökben Németországban, azóta számos városban tízezrek részvételével szerveztek tüntetéseket a szélsőjobboldal és mindenekelőtt az AfD ellen. A bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző, a CDU/CSU pártszövetség után a második legnagyobb támogatottsággal rendelkező radikális jobboldali AfD elnöke pedig megvált közeli munkatársától, aki jelen volt a potsdami találkozón. Az ügy rendkívül jól jött a legitimációs problémákkal küzdő, a gazdatüntetésekkel és a gazdasági visszaeséssel egyelőre megbirkózni képtelen német koalíciós kormánynak.
A Correctiv mostani szenzációja nem az első ilyen jellegű tényfeltárás volt, az elmúlt években hasonló "bombával" azonban nemigen hallatott magáról.
Az ügyet kirobbantó Correctivet David Schraven német újságíró alapította 2013-ban, és az elmúlt tíz évben a leleplezéseit heves viták, illetve éles bírálatok is kísérték. Az induláskor a fő támogatója a Brost Alapítvány volt, amely hárommillió eurós induló finanszírozást is biztosított számára az első három évre. Az alapítványt 2011-ben alapította végakaratával Anneliese Brost, aki egyebek között a Westdeutsche Allgemeine Zeitung alapítója is volt. A non-profit szervezet elsősorban Ruhr-vidéki projekteket támogat.
A Correctiv másik nagy támogatója a baloldali Der Spiegelt megalapító Rudolf Augsteinről elnevezett alapítvány volt, de a rendszeres támogatói között ott van a Deutsche Telekom, a Google németországi leányvállalata vagy a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány. Az elérhető legutóbbi jelentése szerint 2021-ben a Correctiv legnagyobb bevétele az 1000 euró alatti egyéni befizetésekből, az itthon már elhíresült "mikroadományokból" származott, ez elérte az 1,3 millió eurót, a legnagyobb ismert támogatója az eBay-alapító Pierre Omidyar által létrehozott Luminate – Omidyar Network Alapítvány több mint 400 ezer euróval, majd utána a Schöpflin Alapítvány, az Adessium Alapítvány, a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány és a Rudolf Augstein Alapítvány.
A portál magát közérdekű médiavállalkozásként tünteti fel, amelynek célja a demokrácia erősítése az oknyomozó, illetve tényfeltáró újságírás eszközeivel. Ars poeticája, hogy az újságírásnak a társadalomban alapvető kritikus és ellenőrző funkciója van. Ennek jegyében pedig hosszú távú kutatásokat végez.
Több nagy visszhangot kiváltó ügye volt már, például az egyik legnagyobb németországi adóelkerülési botrányként emlegetett Cum-Ex-tranzakciók ügye, amikor kiderült, hogy milliárdokkal károsították meg az államot pénzintézetek és befektetők.
Az AfD nem először került a célkeresztjébe: egy korábbi oknyomozásakor kiderítette, hogy a párt szabálytalanul jutott támogatáshoz a 2017-es választás kampányában: több részletben 130 ezer euró érkezett egy svájci gyógyszeripari vállalkozástól a párt Bodensee járási szervezetének számlájára. Az AfD a pénz visszafizette, de ennek többszörösére büntették, miután a Bundestag hivatala szabálytalanságot állapított meg.
A portál online újságíró iskolát is működtet, könyveket ad ki, és 2017-ben első német partnere lett a Facebooknak, az álhírek kiszűrésére külön részleget tart fenn a Meta támogatásával, és jó néhány vitatott döntés meghozatalában is részt vett, cenzúrával is megvádolták a szervezetet.