Kína a hadiipari fejlesztéseit kiegészíti tengeri terjeszkedéssel is egy elemzőcég összegzése szerint. Feltűnt ugyanis több országnak és megfigyelőnek, hogy kínai hajók, hivatalosan tudományos céllal és a kereskedelmi hajózás számára, egyre intenzívebb tevékenységet végeznek. A Hidden Reach elemzőcég 2020 óta figyelte a kínai oceanográfiai küldetéseket, és 64 aktív kutatóhajót azonosított, amelyek 80 százalékánál gyanúsnak ítélt jeleket fedezett fel.
A hajók a Dél-kínai-tengeren és a Csendes-óceán nyugati részén, valamint az Indiai-óceánon is feltűntek. Több ország és számos elemző is úgy véli, hogy a tudományos célokon kívül - vagy egyenesen azok helyett - a gyűjtött anyagok "kettős felhasználásúak" és katonai célokat is szolgálnak.
Mint a Portfolio írja, idézve a Hidden Research elemzését, a kínaiak az ismeretlen vizekre kutatóhajókkal érkeznek meg először, felmérik az áramlatokat és a vízi környezetet, hogy a jövőben ezek az információk a flotta segítségére legyenek. A célok eléréséhez Kína a világ legnagyobb kutatóhajó-flottáját fejlesztette ki. A Windward Intelligence Platform adatai szerint az elmúlt években több százezer órát töltöttek a kínai járművek a világ különböző részein megfigyeléssel.
Now a second ??#China survey/research vessel, the Shi Yan 1, has entered the ??#Philippines' exclusive economic zone northwest of Luzon. A third, the Xiang Yang Hong 03, may also be headed there. https://t.co/UGB9xJhCH8 pic.twitter.com/00pelBslzj
— Ray Powell (@GordianKnotRay) October 25, 2023
Hasonló felméréseket korántsem csak Kína végez, hiszen a világ számos országa igyekszik mélytengeri adatokra szert tenni. Ám az összegzés szerint a keleti nagyhatalom által végzett feltérképezés mértéke a hatalmas flotta révén sokkal mélyebb, mint bármelyik másik riválisé.
Aggasztja a megfigyelőket, hogy ezek a kínai hajók gyanúsan sok alkalommal tűnnek fel a katonaliag fontos objektumok közelében, ami miatt felmerül a gyanú, hogy megfigyelési feladatuk van. Hasonló problémáról panaszkodott legutóbb India kormánya is, amikor Srí Lankán kért kutatási engedélyt egy kínai jármű. A papírokat végül nem szerezték be a colombói hatóságoktól, amit nagy győzelemként értékeltek Újdelhiben. Ez viszont nem változtat a tényeken, Kína rendszeresen figyeli meg akár az indiai katonai kikötőket is.
A másik fontos gond, hogy ezek a járművek gyakorta tűnnek fel azokon a területeken, amelyek államközi viták kereszttüzében vannak. Például Peking a Dél-kínai-tenger szinte egészét magáénak követeli, ám ezzel jó néhány ország nem ért egyet egyet: vitatatja Kína területi követelését Malajzia, Vietnam, Brunei, a Fülöp-szigetek, de még Tajvan is. A feszültségekkel tarkított térségben rendszeresen jelennek meg ezek a kutatóhajóként küldött járművek.
??#China’s Haiyang Dizhi Ba Hao research vessel has been conducting an illegal survey of ??#Malaysia’s exclusive economic zone for over a month, accompanied by coast guard and maritime militia vessels.
— Ray Powell (@GordianKnotRay) July 24, 2023
Analysis at the https://t.co/74zuOuilJH blog: https://t.co/KADJYA8HfX pic.twitter.com/hVSW3kVgxX
A hasonló tevékenység egyébként a kínai ötéves terv része, Pekingben a hosszútávú stratégia megfogalmazza, hogy ilyen "mélytengeri kutatásokat" végezzenek. A hatóságok a dokumentumban ezeket össze is kötötték a katonai célokkal, így nem hagytak túl sok kétséget a tevékenység valódi céljáról. A kínai stratégia szerint a "Két óceán és egy tenger" területén kell óceánmegfigyelő hálózatot kiépíteniük. Ez egyértelműen a Csendes- és az Indiai-óceánt, valamint a Dél-kínai-tengert jelölik.
Mint az elemzés megjegyzi, a tenger alatti képességekben Kína egyelőre jelentős lemaradásban van az Egyesült Államok haditengerészetétől, az így megszerezett információk viszont megkönnyíthetik a keleti nagyhatalom számára a felzárkózást.
Mindazonáltal nemcsak katonai célok vezérelhetik Pekinget: 2023-ban az egyik kutatójárművet azzal gyanúsították meg Banglades partjainál, hogy valójában nem is az óceánokkal kapcsolatos információkat gyűjt be, hanem a tengerfenéken keresi a kiaknázható nyersanyaglelőhelyek nyomait.