A koalíciós megállapodás a kora hajnali órákban, egy hónapig tart éles koalíciós viták után jött létre. Igy nem csoda, hogy mindhárom politikus a kormány cselekvőképességét, az egyetértést hangsúlyozta. A megállapodás pontosan egy hónappal azt követően született, hogy az alkotmánybíróság határozatában 60 milliárd eurós hiányt tárt fel. A karlsruhei döntés rendkívüli nehézségek elé állította a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló kormányt, mivel a feltárt hiányt az elkövetkező évekre kiható drákói takarékossági intézkedésekkel kell ellensúlyozni. Mindez a koalíciós pártok között éles nézeteltérésekhez, egyidejűleg a kormány támogatottságának rohamos csökkenéséhez vezetett.
Ennek nyomán sorozatos, olykor a hajnali órákba nyúló válságtanácskozások eredményeként jött létre a mostani megállapodás. Ezt ismertetve hangsúlyozta Olaf Scholz kancellár, hogy a kormány kitart három központi célkitűzése mellett. Ezek sorában említette az ország klímasemleges átalakulását, a társadalmi kohézió erősítését, valamint Ukrajna támogatását az Oroszország elleni védelmi harcában. Elismerte ugyanakkor, hogy lényegesen kevesebb pénz áll rendelkezésre. Azt ugyanakkor viszont, hogy
a kormány tiszteletben tartja az alkotmányban is rögzített,az új hitelfelvételeket csak vészhelyzet esetén engedélyező adósságféket.
Az esetleges vészhelyzettel kapcsolatban a kancellár első helyen Ukrajna katonai vagy pénzügyi helyzetének az orosz agresszió nyomán bekövetkező romlását említette. Ukrajna megkülönböztetett támogatására utal az a tény is, hogy a takarékossági intézkedések között nem szerepel az Ukrajnának a jövő évre előirányzott nyolcmilliárd euró csökkentése sem.
Az adósságfék sorsa mostanáig erősen megosztotta a hálom pártot. Az SPD és a Zöldek Pártja ugyanis sürgette az adósságfék ideiglenes felfüggesztését, míg a szabad demokrata Lindner pénzügyminiszter ellenezte. Mind a kancellár, mind a gazdasági, mind pedig a pénzügyminiszter most leszögezte, hogy erre a jelenlegi válságos helyzet ellenére nem kerül sor. Azt azonban a pénzügyminiszter sem zárta ki, hogy a későbbiekben esetleges vészhelyzet idején megtörténhet. Azt ugyanakkor Scholzzal együtt hangsúlyozta, hogy ilyen esetleges döntés csakis az ellenzék vezető erejével, a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel való konzultációk után születhet.
A takarékossági intézkedések között említették mindenekelőtt a környezetkárosító beruházások, illetve támogatások megszüntetését. Egyedül a klímabarát szerkezetátalakítási alapot 2024-re tizenkétmilliárd euróval csökkentik. Ugyancsak csökkentik egyes minisztériumok, illetve hivatalok kiadásait
Bár a kancellár hangoztatta, hogy az ország kitart a klímasemlegesség mellett, jelentősen csökkentik ugyanakkor azt ezt célzó, úgynevezett átalakítási alapokat. Christian Lindner pénzügyminiszter ugyancsak azon beruházások, illetve támogatások hatályon kívül helyezését erősítette meg, amelyeknek környezetkárosító hatási lehetnek.
Miközben a kancellár azt hangsúlyozta, hogy nem csökkentik a szociális támogatásokat, pénzügyminisztere azok "pontosítását" helyezte kilátásba. Példaként a munkaerőpiacot említette, utalva az Ukrajnából érkezett menekültek munkaerő-piaci elhelyezkedésére is. A miniszter szerint a "pontosítással" 1,5 milliárd eurós megtakarítás érhető el.
A megszorítások jegyében a 60 milliárd eurós költségvetési hiány ellensúlyozására
a 2024-es költségvetési évre 17 milliárd eurót kell megtakarítani.
Ami a menetrendet illeti, a koalíciós pártok parlamenti frakciójának jóváhagyása esetén a tervezet a Bundestag költségvetési bizottsága elé kerül. A parlament várhatóan január elején adhatja áldást mindehhez.
Az első elemzések szerint a válság azonban mindezzel még egyáltalán sem szűnt meg, a hangsúly a megvalósításon van.