Valóban új időszámítás kezdődött a Die Linke életében, hiszen a korábbi frakcióvezető, Sahra Wagenknecht és kilenc társa – december 6-i – távozásával már csak 28 képviselőjük marad, ami nem elegendő egy parlamenti frakciónak a létrehozására – fogalmazott Kiss J. László az InfoRádióban. Felidézte, hogy a Baloldal Pártja a legutóbbi választásokon 4,9 százalékos eredményt ért el, de három közvetlen mandátumnak köszönhetően még így is frakciót alakíthatott. Most azonban már nem számolhatnak az említett direkt mandátumokkal, miközben egy frakcióhoz 37 emberre lenne szükségük ebben az esetben. Vagyis tulajdonképpen a Die Linke már csak parlamenti csoporttal rendelkezik, ami azért is keserű számukra, mert parlamenti támogatásoktól, tanácsadók fizetésétől és irodáktól is elesnek – jegyezte meg a Corvinus Egyetem oktatója.
Maga a Die Linke az NDK egykori uralkodó szocialista-kommunista állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (később Demokratikus Szocializmus Pártja) és a nyugat-német területek baloldali csoportjainak az egyesüléséből jött létre 2007-ben.
A mostani átalakulás egyik fő „motorja” Sahra Wagenknecht, aki személyesen járult hozzá a Die Linke „szétrobbanásához”, dacára hogy a kezdetektől fogva tagja volt az említett pártalakulatoknak.
(A már egy ideje „különutas” politikát folytató korábbi frakcióvezető asszony október végén jelentette be, hogy kilenc társával kilép a Linkéből, és új pártot alapít Sahra Wagenknecht Szövetség néven.)
Kiss J. László szerint Wagenknechték programja sok tekintetben egy nemzeti alapú nacionalista baloldali pártnak a kontúrjait rajzolja ki: drasztikusan csökkentenék a menekültek számát, előnyben részesítenék az olcsó – hangsúlyosan orosz – fosszilis energiát, véget vetnének a szankciós politikának és leállítanák az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. A Wagenknecht-csoport ráadásul elutasítja a Zöldek által vitt, és az anyapárt, a Die Linke által támogatott klímapolitikát, mondván, a modern fűtési berendezések és technológiák – mint az elektromos autó vagy hőszivattyú – elsősorban a társadalom magasabb jövedelmi csoportjainak kedveznek.
Wagenknecht eddig ismertetett üzenetei a CDU-tól, tehát a legnagyobb ellenzéki párttól jobbra lokalizálható Alternatíva Németországért programjával közös halmazt képez,
például a menekültpolitikában a két párt között lényegi különbség nincsen – hívta fel a figyelmet az egyetemi tanár. Így elképzelhető, hogy szívóhatást gyakorolhat az AfD azon választóira, akik csak protestből léptek be, baloldali gyökereik legfeljebb elhalványodtak.
Egy újabb baloldali párt tovább fragmentálja, széttöredezetté teszi a német pártrendszert és a baloldali pártokat, a Die Linkére nézve pedig rendkívül hátrányos, ugyanis a legújabb, napokban készült ARD-féle közvélemény-kutatás egyértelművé tette: a csonka Linke nem juthat be a parlamentbe, vagyis 5 százalék alatt van a támogatottsága, míg a Sahra Wagenknecht-féle csoport, mely önálló pártá alakulhat a következő választások előtt, 10 százalékot megközelítő támogatásra számíthat – mondta Kiss J. László.