Immár tartósan Németország második legnépszerűbb pártja a radikális jobboldalinak tartott, 2013-ban történt megalakulása óta a bevándorlás ellen küzdő Alternatíva Németországnak (AfD) párt. A felmérések szerint néhány százalékkal marad el a listavezető konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU mögött, ugyanakkor egyre inkább elhúz a harmadik és a negyedik helyen álló kormánykoalíciós pártok, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja elől. Noha a Bundestagban az AfD-t a többi párt igyekszik kiközösíteni, a német lakosság ellenkező véleményen van.
Elemezők szerint nem véletlen, hogy két évvel a soron következő országos parlamenti választások előtt a pártok összefognak az AfD ellen. Egyidejűleg a különböző koalíciók vezette tartományok is, amelyek tartanak a radikális párt helyi hatalomra kerülésétől.
Az október elején tartott bajorországi és hesseni tartományi választásokon az AfD a konzervatívok mögött egyformán a második helyen végzett, fölényesen maga mögött hagyva az SPD-t. A párt nemcsak az egykoron az NDK-hoz tartozó keleti, hanem a nyugati tartományokban is egyre nagyobb támogatottsággal rendelkezik.
A keletnémet Türingia tartomány alkotmányvédelmi hivatala az AfD-t már 2021-ben a hivatalos megfogalmazás szerint szélsőjobboldalinak minősítette. Most pedig az ugyancsak keletnémet Szász-Anhalt tartomány hivatala követte a türingiai példát. A hangsúly azonban nem annyira a jelzőn, hanem annak tartalmán van.
A minősítés lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok a pártot titkosszolgálati eszközökkel figyeljék, és az általuk szükségesnek vélt esetekben fellépjenek ellene.
Az erről szóló határozatot a magdeburgi hivatal elnöke, Jochen Hollmann jelentette be. Ennek kapcsán utalt arra, hogy az AfD-t már 2021 óta "gyanúsítottként" kezelték. Szavai szerint "kiterjedt, az emberi méltósággal, a demokráciával és a jogállamisággal nem összeegyeztethető" információkat gyűjtöttek össze, és ezt követően jutottak arra a következtetésre, hogy az AfD-t szélsőjobboldalinak "lehet, sőt kell" minősíteni.
Hollmann kijelentette, hogy ez nagyobb mérlegelési jogkört ad az alkotmányvédelmi hivatalnak a hírszerzés eszközeinek megválasztásához. Megfogalmazása szerint a koronavírus-járvány óta a párt annyira radikalizálódott, hogy "szisztematikus, titkosszolgálati eszközökkel történő megfigyelése" indokolt. Az AfD bűneként rótta fel, hogy állítása szerint a párt származásuk vagy vallásuk miatt "emberek kirekesztését" szorgalmazza. Vezetői pedig démonizáló kifejezéseket használnak, a többi között "megszállókként", "behatolókként" tüntetik fel a menekülteket.
Szász-Anhalt tartományt a konzervatív CDU, a szociáldemokrata SPD és a liberális FDP hármas koalíciója irányítja.
A Der Spiegel emlékeztetett arra, hogy
a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal az egész pártot korábban "feltételezett" jobboldali szélsőségesnek minősítette.
Az AfD országos vezetése pert indított a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal első fokú határozata ellen, a fellebbviteli eljárás folyamatban van.