A migráció következményei közösségi és tartományi szinten csapódnak ki elsőként – vélekedett az InfoRádióban Bauer Bence azzal kapcsolatban, hogy az illegális bevándorlók jelenléte miatt egyre nő a feszültség a helyi és az országos vezetés között Németországban. "Oktatási, szociális, lakhatási kérdések merülnek fel, és akár a mindennapok együttélés, akár a közbiztonság kérdése is érinti a németeket" – tette hozzá.
A német szövetségi kormány – mint rámutatott – "nagyon befogadáspárti", és Berlinnek "deklarált célja" is, hogy a legális migrációt serkentse, azaz minél több migráns jöjjön.
"Ez a politikai hitvallása a jelzőlámpa-koalíciónak, a baloldali szociáldemokratákból, zöldekből és liberálisokból álló összefogásnak, és különböző ötleteket tálaltak már; augusztus végén a kormány be is nyújtotta azt a törvénytervezetet, hogy
Németországban már öt év után, illetve különleges esetekben már három év után állampolgárságot tudjanak szerezni az ott élő külföldiek"
– folytatta Bauer Bence.
Érkezett ezenkívül egy olyan SPD-javaslat is, amely az önkormányzati választójogot kiterjesztené olyanokra is, akiknek még csak EU-s állampolgárságuk sincs, de már hat hónapja élnek Németországban, ami szerinte azt jelenti, hogy arra szőtt programok nélkül serkentik a migrációt, hogy miképp szorítják vissza a jogtalan belépést.
"Markus Söder bajor miniszterelnök ezzel szemben azt követelte, hogy aktív kitoloncoláspolitikát kövessenek, azaz az elutasított menedékkérőket és a bűnözőket toloncolják ki, bizonyos országokat pedig vegyenek fel a biztonságos országok listájára Szenegál és Ghána mellé" – mutatott rá Bauer Bence, hozzátéve, a jobboldali politikus egy 200 ezer fős, úgynevezett "integrációs határt" is bevezetne, amely számszaki gátat vetne a parttalan bevándorlásnak, amely idén már 80 százalékkal nagyobb mértékű, mint tavaly volt, az Ukrajnából érkezettek nélkül.
Ettől szerinte elkülönített témaként kezelendő a munkaerőhiány miatt szükségessé vált emberek fogadása, a távolról érkezők ugyanis javarészt nem tudnak munkába állni Németországban sem, de talán sokan nem is akarnak.
"Tavaly, amikor a repülőtérre rakodómunkásokat kerestek, nem találtak embert, hiába nem kvalifikált munkáról van szó" – mondta példaként. Szerinte ugyanakkor
van esély arra, hogy a szociáldemokraták dán példa alapján újraalkossák a migrációval kapcsolatos véleményüket,
politikájukat, kritikusabbá válva.
Addig azonban a helyzet fűti a radikális AfD szavazóbázisát, "ez a párt nagy témája évek óta, követelik hangsúlyosan a migráció korlátozását, a legfrissebb mérések szerint már 23 százalékon áll a párt, már csak 4 százalékkal a CDU-CSU mögött".