A nigeri katonai puccs okairól szólva Marsai Viktor Afrika-kutató azt mondta az InfoRádióban, hogy a többi országtól eltérően itt alapvetően egy belső elitváltás történt a regnáló elnök, Mohamed Bazoum megbuktatásával. Először az elnöki testőrség vezetőjét, Abdourahamane Tianit szerették volna félreállítani, és erre volt reakció a puccs, ami után a katonai junta július 26-án átvette az ország irányítását.
A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója a helyzetet elemezve kiemelte a térség megosztottságát és az egyes nyilatkozatok gyors változásait a nigeri puccsal összefüggésben.
"Az első napokban még a nigeri hadsereg is vacillált. Majdnem 48 óra telt el, míg végül a puccsisták mellett döntöttek. A külső nyugati szereplők egyértelműen Bazoum elnök mellett tették le a voksukat, csakúgy, mint a regionális szervezet - a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) - vagy az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok. De érdekes módon az elején még Oroszország is a demokratikusan megválasztott elnök visszatérése mellett tette le a voksát. Az elmúlt hetekben aztán kiderült, hogy a puccsal hatalomra került Mali-i és Burkina Faso-i vezetés kifejezetten támogatja a nigeri katonai juntát és elutasít mindenféle külső beavatkozást a megválasztott elnök visszatérésére, illetve Algéria és Csád is a külföldi intervenció ellen emelt szót" - mondta Marsai Viktor.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója arról is beszélt, hogy sajnos egyáltalán nem meglepetés az, ami most Nigerben történik, mivel a térségben egyre csak romlik a helyzet már egy évtizede.
"2020. óta számos puccs történt a Száhel-övezetben és
a demokratizálódási folyamatok visszafordultak az elmúlt 30 év sikerei után. A puccsok ráadásul nem oldották meg azokat a problémákat sem, amelyek a tábornokok szerint életre hívták őket,
legyen szó a korrupcióról, a gazdaság rossz állapotáról vagy a dzsihadisták miatt romló biztonsági helyzetről. Vagyis Maliban és Burkina Fasoban sokkal rosszabb a helyzet, mint Nigerben, ahol Bazoum alatt a gazdasági és a biztonsági helyzet is javult, eddig majdnemhogy a stabilitás szigete volt a régióban."
A szakértő ezzel kapcsolatban megjegyezte azonban, hogy Niger jelenlegi költségvetésének több mint 40 százalékát azok a külső, elsősorban nyugati donoroktól érkező támogatásai biztosítják, amelyek nemcsak az állam működését tartják fenn, de 4 millió ember napi ellátását is garantálják. Ők részben a koronavírus-járvány elhúzódó gazdasági hatásai, részben pedig az ukrajnai-orosz háborút követő globális élelmiszerbiztonsági válság miatt vannak ebben a helyzetben. A katonai puccs most ezeknek az embereknek az ellátását is veszélyezteti" - hangsúlyozta az Afrika-kutató, utalva arra, hogy az Egyesült Államok a jelentős pénzügyi támogatásának felfüggesztését helyezte kilátásba arra az esetre, ha Bazoum elnök nem kerül vissza a hatalomba.
Niger a terrorizmus afrikai jelenlétének egyik epicentruma, az ország északnyugati területein ugyanis az Iszlám Állam, az ország Csádhoz közeli délkeleti területein pedig a Boko Haram támad már több mint egy évtizede. Éppen ezért az ország biztonságának a garantálása érdekében jelenleg majdnem 1500 francia, 1000 amerikai, valamint több száz európai -főként német és olasz katona - állomásozik Nigerben. Ebben az évben egyébként az év első felében tavalyhoz képest 40 százalékkal csökkent a terroristatámadások száma.
Az elmúlt 6 hónapban Burkina Fasóban 2700-an haltak meg a dzsihadisták támadásaiban, Maliban majdnem ezren, Nigerben viszont 70-en,
ami nyilván tragédia, de összehasonlítva a másik két országgal az látszik, hogy a helyzet itt sokkal jobb - mondta el a szakértő.
A katonai puccs, a terrorizmus és a gazdasági nehézségek következtében Nigerben és a térségében kialakult egyre feszültebb helyzettel kapcsolatban Marsai Viktor még azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy a romló állapotok miatt a menekültek elvándorlása is megindulhat, de nem több száz milliós nagyságrendben, hiszen az egész övezet lakossága 85-90 millió fő. Ám a Mali-Burkina Faso-Niger hármas határon jelenleg is ott van 3-3,5 millió külső és belső menekült, közülük csak Nigerben 300-300 ezer külső és belső menekült.
"Amennyiben a biztonsági helyzet romlik, az emberek lábbal fognak szavazni és megindulnak, jellemzően Európa felé. Jól látszott Mali példáján is, hogy vagy a nyugat-afrikai útvonalon a Kanári-szigetek és Spanyolország déli partjai felé, vagy a középmediterrán útvonalon Olaszország irányába."
Arról, hogy miért is fontos Európa és Magyarország számára is az afrikai éhínség, az alábbi beszélgetésből tudhat meg részleteket: