A NATO tagállamainak vezetői épp csak megállapodtak Jens Stoltenberg főtitkári mandátumának egy évvel történő meghosszabbításáról, máris megkezdődött a találgatás a lehetséges utódról. Elsőként – igaz, nem először – Ursula von der Leyen neve került a kalapba, a hírek szerint alkalmasságáról már Joe Biden amerikai elnököt is győzködik. Erről német források számoltak be a The Daily Telegraph című tekintélyes brit lap értesülésére hivatkozva.
A NATO vezetőjének számító Egyesült Államok – személy szerint Joe Biden elnök – jóváhagyása nélkül a hivatalban lévő főtitkár aligha hosszabbíthatott volna. Az egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta tölti be a főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel, 2022-ben további egy évvel, kedden pedig újabb egy esztendővel meghosszabbították.
Stoltenberg mellett nemcsak az amerikai elnök állt ki, hanem egyhangúlag a többi harminc tagország vezetője is. A konszenzust a főtitkár vezetői, illetve közvetítői képességeivel érdemelte ki, különös tekintettel a világot fenyegető rendkívüli biztonsági kihívásokra, mindenekelőtt Oroszország Ukrajna elleni háborújára.
A brit napilap NATO-forrásokra hivatkozó értesülése szerint
az amerikai elnök már foglalkozik a lehetséges utóddal, aki 2024. október 1-től léphetne hivatalba.
Sőt a források szerint Biden "preferálja is" Ursula von der Leyen személyét, akivel állítólag már konzultált is erről. A 64 éves német kereszténydemokrata politikus 2019. december elsejétől áll az Európai Bizottság élén, korábban pedig Angela Merkel kormányaiban több miniszteri tisztséget töltött be, így a brüsszeli kinevezés előtt néhány évig a védelmi minisztériumot is vezette, azaz a biztonság területe sem idegen számára.
A források szerint Ursula von der Leyen állítólag már jelezte is Bidennek, hogy jövő októbertől "rendelkezésre áll". A bizottsági elnök neve Stoltenberg mandátumának meghosszabbítása előtt is felmerült.
Akkor Ursula von der Leyen elhárította a "brüsszeli költözést",
hangoztatta ugyanakkor, hogy megtiszteltetés számára a lehetséges utódok közé kerülni.
A washingtoni Fehér Ház lehetőséget lát Ursula von der Leyen meggyőzésére a jövő júniusi európai parlamenti választások után. A Daily Telegraph forrásai szerint Biden és von der Leyen között az elmúlt években szoros munkakapcsolat alakult ki, és ennek révén erőteljessé vált a transzatlanti együttműködés Kína, az ukrajnai háború és az éghajlatváltozás ügyében. A lapnak nyilatkozó illetékesek szerint az Európai Bizottság elnöke mindemellett most már elsősorban az Egyesült Államok hírszerzési tájékoztatásaira hagyatkozik, miután az európai szolgálatok "elszámították magukat" az Ukrajna elleni orosz agresszió esélyének megítélésében.
A The Daily Telegraph forrásai szerint Ursula von der Leyen NATO-főtitkári kinevezését valószínűleg támogatná Emmanuel Macron francia elnök is, aki - az amerikai kormányhoz hasonlóan - ellenezte a tisztségre korábban esélyesnek tartott Ben Wallace brit védelmi miniszter jelölését.
Elemezők ugyanakkor rámutattak arra, hogy – akárcsak a norvég főtitkár mandátumának meghosszabbítsa előtt – a jövő évben is minden bizonnyal több tekintélyes politikus száll harcba a 2024-ben fennállásának 75. évfordulóját ünneplő NATO vezetőjének tisztségéért.
A régi-új főtitkárt hivatalosan a szervezet jövő heti vilniusi csúcstalálkozóján szentesítik tisztségében. A csúcs legfőbb témája Ukrajna támogatása lesz, különös tekintettel Kijev azon szándékára, hogy mielőbb a szövetség tagja lehessen.
Az ostromlott ország támogatását illetően szinte teljes a konszenzus, a tagságot azonban a legtöbb tagállam elutasítja.
Ez utóbbi a Der Spiegel szerint konfliktust szított a legtekintélyesebb német pártok között. Az ellenzék vezető erejének számító CDU/CSU ugyanis arra szólította fel az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette hárompárti koalíciós kormányt, hogy az eddiginél erőteljesebben lépjen fel Ukrajna integrálása mellett. A konzervatív párszövetség szerint Ukrajnát mielőbb integrálni kell egy olyan biztonsági architektúrába, amely lehetővé teszi az ukránok tartós védelmét az orosz agresszióval szemben.
A két keresztény párt közös parlamenti képviselőcsoportja szerint a német kormány kötelessége az Ukrajnával szembeni nagyobb bizalom előmozdítása. Németországnak kezdeményeznie kell, hogy a vilniusi csúcstalálkozó fordulópont lehessen az Ukrajnával való szövetség még szorosabbra fűzésében – sürgette a konzervatív pártszövetség. Egyfajta első lépésként pedig állást foglalt egy NATO–Ukrajna Tanács létrehozása mellett.
Több mint két évtizeddel ezelőtt a hidegháború szimbolikus lezárásaként értékelték a NATO–Oroszország Tanács létrehozását. A testület azonban orosz kezdeményezésre 2021 végén beszüntette működését.