Szerdán tartottak vitát a strasbourgi plenáris ülésen a jelentésről, ami szerint több uniós tagállam, köztük Magyarország kormánya is megsértette az emberi jogokat a kémprogram bevetésével újságírók, üzletemberek és politikusok ellen - írja a Telex. A vitában leginkább Magyarország és Lengyelország került a célkeresztbe.
A mai szavazás után az üggyel az Európai Bizottság foglalkozhat tovább. A megfigyelésekkel kapcsolatos valódi kompetencia továbbra is a tagállamok kezében marad – az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács részéről pedig senki nem képviseltette magát a szerdai vitán.
Az ügy érdekessége, hogy az év elején Magyarországon is járt egy uniós bizottság, vizsgálva az itthoni gyakorlatot. Ezzel kapcsolat Gulyás Gergely egy februári Kormányinfón azt mondta: "Ha nem kerülne adófizetői pénzbe, amit az EP művel, akkor
nevetségesnek és szórakoztatónak nevezném a bizottság tevékenységét.
Örülünk, hogy szeretnek Magyarországra járni az EP képviselői".
Az Európai Parlament 2022 márciusában hozott létre egy külön bizottságot az ügy kivizsgálására, ami a magyar kormányt is megkereste, de a kabinet nevében ezt Varga Judit igazságügyi miniszter visszautasította a találkozót.
A magyar igazságügyi miniszter arra hivatkozott, hogy a nemzetbiztonság nem uniós, hanem kizárólagos tagállami hatáskör.
A lengyelek részt vettek a szerdai vitában. „Miért állítanak minket pellengérre? Mert nálunk a legnagyobb a gazdasági növekedés, a legalacsonyabb a munkanélküliség, és nem fogadunk be migránsokat” - – mondta a Jog és Igazságosság EP-képviselője, Dominik Tarczyński. A lengyelekkel ellentétben viszont a magyar kormánypártok nem képviseltették magukat a vitán – az ellenzéki Momentum és DK viszont igen. Igaz, a DK-s Rónai Sándor a Pegasus-ügy helyett inkább arról beszélt, milyen életszínvonal-zuhanást él most meg a magyar társadalom.