A hárompárti kormány másfél évvel ezelőtti hivatalba lépésekor állapodott meg a nemzetbiztonsági stratégia kidolgozásában, közbeszólt azonban az ukrajnai orosz háború, valamint a koalíciót alkotó pártok egymás közötti vitája. Az ellenzék, élén a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kifogásolja, hogy nem vonták be az előkészületekbe.
A hivatalos cél annak meghatározása volt, hogy Németország az egyes tárcákra kiterjedően hogyan reagáljon a biztonságpolitikai kihívásokra, legyen szó akár a belső, akár a külső fenyegetésekről. Az eredeti terv az volt, hogy a nemzetbiztonsági stratégia tervezetét már a februári müncheni biztonságpolitikai konferencián "a nemzetközi elit" előtt prezentálják. Ez azonban meghiúsult egyrészt a koalíciós pártok, másrészt a szövetségi kormány és a tartományok közötti ellentétek miatt.
A legélesebb viták az orosz, illetve a kínai kihívásokra adandó válaszokkal kapcsolatban alakultak ki.
Nézeteltérések voltak azzal kapcsolatban is, hogy Németország miként reagáljon a kibertámadásokra.
A belső biztonság területén a katasztrófavédelem és a terrorizmus elleni harc játszotta a legnagyobb szerepet. Ennek kapcsán az ellenzéki pártok mellett a tartományok is kifogásolták, hogy a kormány illetékesei nem vonták be őket a terv kidolgozásába. Ezért fogalmaztak úgy, hogy nézetük szerint egyáltalán nem nemzeti stratégiáról van szó, hanem a kormány biztonságpolitikai koncepciójáról.
Értesülések szerint kezdettől fogva vita volt arról is, hogy hozzanak-e létre nemzetbiztonsági tanácsot. Ez azonban végül lekerült a napirendről.
Az ellentétek, illetve a bírálatok ellenére a kormány nagy jelentőséget tulajdonít a stratégiának. Ezt jelzi, hogy
a tervek szerint együttesen mutatja be a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár, a zöld párti Annalena Baerbock külügyminiszter és a szabad demokrata Christian Lindner pénzügyminiszter.
Ugyanakkor a tárcák jelentőségéből fakadóan is jelen lesz a védelmi miniszter, Boris Pistrorius, valamint Nancy Faeser belügyminiszter.
A kormánypártok közötti előzetes vitákkal kapcsolatban elemzők emlékeztettek arra, hogy miközben a háború kitörésekor a kancellár "korszakváltásról" beszélt, az akkori védelmi miniszter, Christine Lambrecht ötezer sisakot ajánlott fel Ukrajnának. Eközben a külügyminiszter, Annalena Baerbock a szolidaritás jóval hangsúlyosabb kinyilvánításáról, ezen belül mindenekelőtt fegyverek és lőszerek szállításáról beszélt. De éles vita volt a harckocsik, mindenekelőtt a Leopardok szállításával kapcsolatban is. Utóbbival kapcsolatban maga a kancellár helyezkedett hosszú időn keresztül a legóvatosabb, külügyminiszterével ellentétes álláspontra.
Az ellenzéki CDU kifogásolta, hogy a a nemzetbiztonsági tanács létrehozása az információk szerint teljesen lekerült a napirendről. A párt kül- és biztonságpolitikai szakértője szerint nagy szükség lenne olyan testületre, amely a kormánytól függetlenül ellenőrzi a nemzetbiztonsági stratégia megvalósulását.