Az Európai Unió válaszlépésekkel fenyegette meg Varsót azok után, hogy a Szejm, a lengyel törvényhozás törvénybe foglalta egy olyan bizottság létrehozását, amely kizárhatja a közhivatalokból az orosz kapcsolatokban érintett személyeket. A testület a 2007-2022 közötti időszak orosz befolyásait vizsgálja – írja a BBC cikke alapján az Index.
A törvény bírálói szerint a bizottság Donald Tusk, az ellenzéki vezető és volt miniszterelnök támadására hivatott. "Különös aggodalomra ad okot" a testület – jelentette ki Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa.
A bizottság
felhatalmazást kap arra, hogy tíz évre eltiltsa a közpénzek kezelésétől mindazokat, akiket bűnösnek talál abban, hogy "orosz befolyásra" cselekedett.
Figyelmet szentelnek az Oroszországgal kötött gázüzleteknek, amelyek a kormány szerint az országot túlzottan függővé tették Moszkvától. Bár a kormánypárt korábban már elítélte Donald Tusk hosszú távú gázszerződését, Lengyelország orosz szenet vásárolt nagyban az Ukrajna elleni invázióig, és orosz nyersolajat importált, amíg Moszkva tavaly februárban el nem zárta a csapokat.
A kilenctagú bizottság első jelentését várhatóan szeptemberben, nem sokkal a választások előtt fogja közzétenni. Az Európai Bizottság "elemezni fogja a jogszabályt, és nem fog habozni, hogy szükség esetén megfelelő intézkedéseket hozzon" – jelentette be Reynders, aki szerint "lehetetlen megállapodni egy ilyen rendszerről független igazságszolgáltatás nélkül.
Donald Tuskra kihegyezve
Az ellenzéki Polgári Platform képviselői attól tartanak, hogy a vizsgálat, amely felöleli Donald Tusk kormányzását 2007 és 2015 között, elsősorban ellene irányul. A politikus jelenleg a párt vezetője, de nem parlamenti képviselő. A késő őszi általános választásokon azonban a jelenlegi miniszterelnök, Mateusz Morawiecki kihívója lehet.
A Polgári Platform frakcióvezetője, Krzysztof Brejza szerint a kormány "boszorkányüldözést szervez Donald Tusk ellen, hogy még a választások előtt likvidálják". Mateusz Morawiecki azzal vágott vissza, hogy Tusknak bizonyára rejtegetnivalója van. Az Egyesült Államok lengyelországi nagykövete szerint viszont a bizottság "korlátozhatja a választók lehetőségét, hogy azokra szavazzanak, akikre akarnak".
A lengyel külügyminisztérium váltig állítja, hogy "a bizottsági döntés hatálya alá tartozó bármelyik pártnak joga lesz fellebbezni". Magyarázata szerint a testület "nem fogja korlátozni a választókat abban, hogy a választásokon a saját jelöltjeikre szavazzanak". A parlament által elfogadott, és
Andrzej Duda elnök által aláírt törvény valószínűleg tovább rontja a Varsó és Brüsszel amúgy is feszült kapcsolatát.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt: politikai fegyverként vetette be a vizsgálóbizottságot, hogy megfélemlítse a PiS vetélytársait egy olyan választás előtt, amit akár el is veszíthet.
Az elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a testület alkotmánysértő, mivel működése nincs pontosan meghatározva, ítéletei véglegesek, a bizottság tagjai pedig mentesülnek minden büntetőjogi felelősségre vonás alól. Az ország valamennyi hírszerző, rendőrségi, ügyészi és egyéb hivatalos szerve köteles együttműködni vele, és nincs meghatározott eljárás annak eldöntésére, ki ellen fog nyomozni. A varsói Társadalomtudományi Egyetem docense, Ben Stanley ironikusnak nevezte, hogy az orosz befolyást vizsgálják egy olyan törvény alapján, amit a putyini ideológiából származik.