Megdöbbenés fogadta Németországban annak a nemzetközi tanulmánynak az eredményeit, amelyet az Oktatási Eredményeket Értékelő Nemzetközi Szövetség (IEA) tett közzé a negyedik évfolyamos tanulók olvasási, illetve szövegértési képességeiről. A szövetség 2001 óta ötévente végez hasonló vizszgálatot, ezúttal a 2021-es eredményeket hozta nyilvánosságra.
A tanulmány hivatalos neve Progress in International Reading Literacy Study (PIRLS), amelyet az oktatás felelősei a szakértőkkel együtt mindig nagy érdeklődéssel várnak. A német illetékesek azonban ezúttal aligha örültek, az egyik fő következtetés ugyanis az volt, hogy a negyedik osztályosok közül minden negyedik nem rendelkezik a szükséges olvasási képességekkel. Ez egyben azt jelenti
nem rendelkezik a szövegértés minimális szintjével, ami alapvető követelmény lenne a továbblépéshez a felsőbb tagozatba.
Ami a közzétett számszerű adatokat illeti, a korosztályos gyermekek 25 százalékának esetében állapított meg a tanulmány súlyos hiányosságokat. A legutóbbi, 2017-ben közzétett hasonló PIRLS-vizsgálat esetében ez az arány "még csak" 19 százalékos volt. Az azóta eltelt időszakban bekövetkezett romlásból adódik az a következtetés, hogy az érintett korcsoport az ötödik osztálytól jelentős nehézségekbe ütközik, ha nem képes mielőbb pótolni a lemaradást.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a tanulmány szerzői rossz bizonyítványt állítottak ki a német oktatáspolitikáról. Az oktatás területén korábban megfogalmazott célok többségét nem sikerült teljesíteni. Így nem utolsósorban azt a célkitűzést sem, hogy a hetenkénti olvasási időt megfelelő mértékben növeljék. A tanulmány által a német iskolák esetében megállapított heti átlagos 141 perc nemzetközi összehasonlításban kevés.
Bettina-Stark Watzinger szabad demokrata oktatási miniszter a megállapításokat "riasztónak" nevezte.
A jó olvasás képessége az egyik legalapvetőbb képesség, és a sikeres oktatás alapja. A tanulmány ezzel szemben azt bizonyítja, hogy gyökeres oktatáspolitikai fordulatra van szükség, ami elengedhetetlen a német gyermekek, illetve fiatalok előrelépése érdekében – fogalmazott a miniszter.
A szakértők szerint a hanyatlás egyik legfőbb oka az iskolák bezárása volt a koronavírus-járvány idején. Hasonló tanulmányok időközben szintén utaltak arra, hogy a tanulók a járvány idején más tárgyakból, mindenekelőtt matematikából is visszaestek. Mindazonáltal a negatív trend már a járvány előtt megkezdődött. Az okok között szerepelt továbbá az is, hogy
az osztályok – mindenekelőtt a bevándorló családokból származó gyermekek miatt – egyre heterogénebbé váltak.
Mindez ugyanakkor maga után vonta, hogy a tanárok egyre nagyobb és sokrétűbb kihívásokkal kerültek szembe.
Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor alig változott a szakértők által "szociális egyenlőtlenségeknek" nevezett tényező, amely az olvasási, illetve szövegértési képességeket jelentős mértékben befolyásolja. Mindez azt jelenti, hogy a szociális, illetve gazdasági-pénzügyi szempontból hátrányos helyzetű családokban jóval több a gyengébb olvasási képességekkel rendelkező gyermekek száma.
Hasonló csalódás övezte a PIRLS-tanulmány megállapításait Ausztriában is. A diákok képességei Ausztriában is visszaestek, de az osztrák média szerint nem olyan mértékben, amire előzetesen a szakértők számítottak. Akárcsak öt évvel ezelőtt a negyedik osztályos lányok jobban teljesítettek, mint fiú társaik. Az említett visszaesésben - Németországhoz hasonlóan - a családi háttér Ausztriában is jelentős szerepet játszott.
Az Oktatási Eredményeket Értékelő Nemzetközi Szövetség vizsgálata 65 országra, iletve régióra terjedt ki. Az adatok szerint a legjobb bizonyítványt Szingapúr kapta 587 ponttal, míg a legrosszabbat a Dél-afrikai Köztársaság 288-cal. Németország az európai uniós tagállamok átlaga alatt szerepelt, és 527 pontot szerzett, három ponttal lemaradva Ausztriától.
A magyar Oktatási Hivatal által nyilvánosságra hozott táblázat adatai szerint a tanulók szövegértés átlageredménye a legtöbb országban csökkenő tendenciát mutat. 16 ország – köztük Magyarország – tanulói az ötödik évfolyam elején vettek részt a mérésben.
Magyarországon a tanulók átlageredménye 539 pont volt. A táblázat szerint Magyarország a többi között Németországgal és Ausztriával együtt egyike annak a 24 országnak, amelynek átlageredménye a 2021-es felmérés alapján alacsonyabb volt, mint 2017-ben.