Az Oroszországból Európába gázt szállító vezetéket szeptemberben robbanás tette használhatatlanná: ennek oka ismeretlen, ugyanakkor az esetet követően az ukránokat és az oroszokat is gyanúsították azzal, hogy szabotázst követtek el - írja a BBC.
Később aztán ukránpárti erők lehetséges szerepéről beszéltek, igaz, kiemelve azt is, hogy ezek nem ukrán utasításra cselekedtek. A vizsgálatok még mindig zajlanak az ügyben, egyedül abban látszik egyetértés, hogy nem baleset, hanem szándékos szabotázsakció történt.
A dán, norvég, svéd és finn tévécsatornák koprodukciójában készült, Putyin árnyékháborúja nevet viselő sorozat legfrissebb része a Hideg front nevet viselő podcasttel közösen mutatott rá az oroszok lehetséges szerepvállalására. Ez a sorozat rántotta le a leplet áprilisban arról is, hogy gyanús orosz hajók horgonyoznak az Északi-tengeren, a friss epizód ugyanakkor az orosz hajók a robbantást megelőző mozgásával foglalkozik.
A Szibirjakov orosz haditengerészeti kutatóhajó, az SB-123-as vontatóhajó és az orosz haditengerészeti flotta egy azonosítatlan harmadik hajója szerepel: ezek
kikapcsolt adóvevőkkel, szellemhajókként állomásoztak a vezeték környékén.
A skandináv tévécsatornák azonban azt állítják, hogy a hajók által 2022 júniusa és szeptembere között az orosz haditengerészeti bázisoknak küldött, lehallgatott rádiókapcsolatok alapján nyomon tudták követni a mozgásukat.
A mozgásokat egy korábbi brit haditengerészeti hírszerző tiszt követte nyomon, aki 2018-as nyugdíjba vonulásáig az orosz Balti-tengeri flotta lehallgatásán dolgozott. Ez a névtelen személy azt állítja, hogy nyílt forrású információkat és rádiókommunikációt használt a kutatásaihoz.
A hajók állítólag több órán keresztül, egy esetben pedig majdnem egy teljes napig tartózkodtak a robbanás helyszínének közelében. Az egyik hajó, a Szibirjakov állítólag
képes a víz alatti megfigyelésre és térképezésre, valamint egy kis víz alatti jármű indítására.
A Királyi Haditengerészet egykori hírszerző tisztje szerint júniusban szokatlan pályát vett fel a vezeték későbbi felrobbanásának helye körül, és titkos vevőkészülékkel kommunikált. Egy másik, meg nem nevezett hajó is jelen volt azon a területen az előző júniusi héten. A harmadik hajó, az SB-123-as vontatóhajó állítólag öt nappal a szeptemberi robbanások előtt érkezett a helyszínre. A rádiókapcsolat alapján úgy tűnik, hogy egész este és éjszaka ott maradt, mielőtt visszahajózott volna Oroszország felé.
Műholdfelvételek mellett német jelentések is alátámasztják, hogy a hajók a robbanás helyszínének környékén jártak.
Szakértők szerint ezt az utolsó hajót használhatják tengeralattjárók támogatására és mentésére, és a tengerfenéken is műveleteket tud végrehajtani.
A múlt héten kiderült, hogy a dán hadsereg 26 fényképet készített a robbanások helyszínének közelében egy másik, tengeralattjáró-műveletekre szakosodott orosz haditengerészeti hajóról. Az SS-750 tengeralattjáró-mentőhajót négy nappal a robbanások előtt fotózták le a közelben. Ez a hajó egy mini tengeralattjárót képes szállítani.
A dokumentumfilm szerint nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a hajók mire készültek, vagy hogy Oroszország állt a robbanás mögött, de kérdéseket vet fel a tevékenység szokatlanságával kapcsolatban.