Ahogy arról az Infostart is beszámolt, egy 4500 fős felmérés alapján a britek 58 százaléka támogatja a monarchiát és 26 százalékuk nem – az ellenzők aránya lényegesen magasabb, mint II. Erzsébet életében volt. Erős az életkor szerinti megosztottság: a 65 éven felettiek 78 százaléka monarchiapárti, míg a 18-24 éves korosztályból csak 32 százalék érez így. Ráadásul közülük 38 százalék választott államfőt, vagyis köztársasági formát szeretne, nagy arányuk, több mint 30 százalék pedig közömbös (további részletek itt).
A Nagy-Britannián belüli támogatottság az angolok körében magasabb, a skótok körében kisebb. Ami pedig Észak-Írországot illeti, ott vallási közösségtől függő válaszokat kapni. A royalisták, vagyis a Nagy-Britanniával való egységet pártoló protestánsok körében elég magas a monarchiapártiak aránya, ugyanakkor a katolikus íreknél, akik zömmel szeretnének kiválni és újra az Ír Köztársasághoz csatlakozni, jóval alacsonyabb. Az ugyanakkor elmondható, hogy
II. Erzsébet személyét, uralkodóságát mindenki elfogadta – kérdés, hogy III. Károly ezt a tekintélyt mennyire tudja fenntartani
– mondta az InfoRádióban Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar oktatója.
Azt már jóval kevésbé tudni, hogy a brit koronához tartozó országok – például Ausztrália, Kanada – miként viszonyulnak III. Károly uralkodóságához és egyáltalán a monarchikus berendezkedéshez. Az viszont tény, hogy Ausztráliában a kormányzat részéről már korábban közölték: népszavazást írnak majd ki az ország államformájáról – vagyis a monarchia megőrzéséről –, viszont egyértelművé tették, hogy amíg II. Erzsébet él, erre nem kerül sor. Később viszont számítani lehet ilyen lépésre Egedy Gergely szerint.
Kanadának hasonló szándéka nincs. Vannak azonban érdekes megoldások, mert például India – amely mostanában válhat a világ legnépesebb országává és más okokból is jelentős nemzetközi szereplő – szintén tagja a brit nemzetközösségnek, ugyanakkor van államfője, mindazonáltal elfogadja a brit uralkodót. Van továbbá 15 ország, ahol közvetlenül II. Erzsébet, illetve utódjaként III. Károly tölti be az államfői funkciót.
Sokakat foglalkoztat, hogy milyen lesz az alkotmányos monarchia jövője III. Károllyal. Az ismert, hogy ő aktivista személyiség,
sok kérdéshez hozzászólt vagy elmondta a véleményét. Ez azonban a királyi hagyományokkal nem fér össze,
aminek tényét Károly már többször is elismerte, tudva, hogy változtatnia kell az álláspontján, vagyis visszafogottabb stílusra kényszerül.
"A nagy kérdés az, hogy milyen tekintélyt tud szerezni, annak a fényében fogják őt elfogadni" – összegzett Egedy Gergely.