Nyitókép: Getty Images

Fetter Bálint: a japán népességfogyás egyik oka, hogy a fiatalok nem is találkoznak egymással

Infostart / InfoRádió - Varga Mónika
2023. május 1. 19:19
A legfrissebb adatok szerint tovább csökkent Japán népessége. Tavaly már csak 124,5 millióan éltek a szigetországban, 556 ezerrel kevesebb, mint az azt megelőző évben. Egy tanulmány szerint 2040-re már 11 millió fő hiányozhat a munkaerőpiacról.

"2040-re az előrejelzések szerint nagyon komoly munkaerőhiány várható. Hozzávetőlegesen 11 millió fős hiánnyal számolhatunk, ugyanis a munkaképes korú népesség aránya drasztikus csökkenésbe kezdhet 2027-től" – mondta az InfoRádióban Fetter Bálint, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

2022-ben fordult elő először Japánban, hogy 800 ezernél kevesebb gyermek született, miközben 1982-ben még 1,5 millió. Ehhez képest tavaly ennyien hunytak el, tehát elképesztő a fordulat.

A drasztikus népességfogyás oka lehet a hikikomori jelenség, mely egy önkéntesen vállalt izolációként fogható fel. Eleinte – amikor az 1990-es évek elején megjelent ez a jelenség – még a gazdasági visszaesés számlájára írták. Úgy vélték, a japán fiatalok körében a pesszimizmus, a társadalmi élettől való elzárkózás ebből következik. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy sokkal inkább

pszichológiai tényezők állnak mindennek a hátterében.

A jelenség ugyanis azok körében megfigyelhető, akik fiatalkori céljaikat nem tudták elérni. Ebből kifolyólag bűntudattal vegyes félelem jelent meg köreikben a társadalmi kirekesztettségtől. Ennek hatására pedig inkább önkéntesen vállalják az izolációt. Társadalmi kapcsolataik rendkívül beszűkültek, általában távmunkával tartják fenn magukat, de az is jellemző, hogy szüleik vagy közeli rokonaik biztosítják nekik a megélhetést. A Covid ezt is súlyosbította, hiszen társadalmilag elfogadottá vált a bezárkózás, így sokan a fertőzéstől való félelemre, az ellene való védekezésre fogják a magatartásukat.

Mivel nem járnak el, nincs esélyük arra, hogy valakivel megismerkedjenek, kapcsolatot alakítsanak ki, amiből gyerek születhet. A probléma súlyosságát szemlélteti, hogy Japánban létrejöttek ügynökségek, melyek vonzó beszélgetőpartnereken keresztül próbálják segíteni a szülőket, hogy ki tudják szakítani gyermekeiket ebből az állapotból.

Az is visszatarthatja japánokat a gyermekvállalástól, hogy ott kifejezetten magasak a gyermeknevelés költségei. Fetter Bálint szerint Japánban a megélhetési költségek nagyok, emellett pedig apadnak a bérek. Ugyanakkor a házasságok száma az utóbbi másfél évben megnőtt, de ez leginkább annak tudható be, hogy a koronavírus alatt elmaradt házasságkötési ceremóniákat most pótolták be.

A kormány próbál intézkedéseket tenni, serkenteni a gyermekvállalási kedvet. Kisida Fumio japán miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy

"társadalmi katasztrófa" szélén áll Japán, amelynek elkerüléséhez azonnali lépéseket kell tenni.

Ezzel összefüggésben elkezd működni egy különálló ügynökség, mely a demográfiai problémák orvoslására szakosodott. Emellett megnövelték a gyermekvállalási támogatást és a családtámogatásokat is. Fetter Bálint szerint kérdéses, hogy ez végeredményben mennyiben járul hozzá a trendek megfordításához.

Egyesek azt állítják, hogy a külföldi munkavállalók munkaerő-piaci integrációja jelenthet megoldást, megint mások azzal érvelnek, hogy a világban az idősödő társadalmak általános jelenségek. Ők úgy vélik, hogy a betelepülők is valószínűleg idősebbek lesznek a jelenség általános jellege miatt.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Fetter Bálint: a japán népességfogyás egyik oka, hogy a fiatalok nem is találkoznak egymással
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást