Kaiser Ferenc szerint Vlagyimir Putyin szombati bejelentése, miszerint Moszkva és Minszk megállapodott, hogy taktikai atomfegyvert telepítenek Fehéroroszország területére, figyelmeztetés, illetve erőfitogtatás.
Emlékeztetett, Fehéroroszország Oroszország bábállama, és a helyzete a háború kitörését követően még rosszabbá vált, hiszen az offenzívában való részvétele miatt az európai államok és a NATO – egy formális, kiüresített együttműködéstől eltekintve – mára minden diplomáciai kapcsolatot megszakított vele, és nem tekinti partnernek.
Kaiser Ferenc hozzátette: a szóban forgó taktikai vagy harcászatinak is nevezett atomfegyverek főként a harcvonalban lehetnének bevethetők – még ha ez nagyon nehezen is elképzelhető –, mert a korlátozott, 0,5-től 10-15 kilotonnáig terjedő robbanóerejük révén a saját egységek megóvhatók.
A Fehéroroszországba telepített eszközök leginkább Lengyelországra, Szlovákiára és Csehországra, illetve a Baltikumra jelentenek fenyegetést, igaz, erre már ott vannak a lengyelekkel szomszédos kalinyingrádi enklávéban korábban elhelyezett töltetek – jegyezte meg az egyetemi docens. „Sőt, Kalinyingrádból még Berlint is elérik az orosz rakéták. Az Iszkanderek is, a nagyobb hatótávolságú eszközök pláne” – tette hozzá.
Vagyis a mostani bejelentésnek igazából politikai üzenete van – ismételte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa –, Vlagyimir Putyin „olyan kemény csávó”, akinek van legalább egy olyan szövetségese, mint amilyen az Egyesült Államoknak több mint harminc – a globális NATO és egyéb országokat beleszámolva –, aki hajlandó arra, hogy a területén nukleáris fegyvereket is befogadjon. "Moszkva itt próbál valamilyen szinten, legalább minimálisan felmutatni olyan opciókat, ami az USA-nak teljesen természetes" – mondta Kaiser Ferenc.
Szerinte Ukrajna ellen sincs értelme bevetni a Fehéroroszországba telepített tölteteket. Már csak azért sem, mert az ukrán erők tudatosan nagyon szétszórva települnek – magyarázta. „Persze, le lehet dobni egyet Bahmutra, de akkor minek foglalom el?!”
Attól ugyanis, hogy a bombáknak korlátozott a pusztítóerejük, a sugárzás, a rengeteg kiszóródott radioaktív izotóp ugyanúgy megmarad, akár évszázadokra is.
Kaiser Ferenc úgy gondolja, ha Moszkva mindenképp atomcsapát akarna mérni Ukrajnára, már réges rég megtette volna – és a mai napig meg is teheti – a saját területén lévő eszközökkel, amelyeknek a hatósugara kényelmesen eléri Ukrajna egész területét. Vagyis a Fehéroroszországba telepített eszközök igazából Lengyelország és a Baltikum komolyabb fenyegetéséről szólnak – ismételte meg.
A kérdésre, hogy lehetséges-e olyan orosz forgatókönyv, hogy atomcsapással állítsák meg az Ukrajnába érkező utánpótlást, és ezzel erős jelzést adjanak, hogy eddig és ne tovább, Kaiser Ferenc azt válaszolta, ez főként attól függ, hol mérnék rá. Legegyszerűbb a délkelet-lengyelországi átrakóállomásokra csapást mérni, ahol a NATO- és EU-fegyverek, lőszerek és egyéb hadianyagok szállítását koordinálják, de ez egyet jelentene azzal, hogy az egész NATO-t támadják meg atomfegyverrel, amiből
egyenesen következne a harmadik világháború
– fogalmazott. Ennél valamivel valószínűbb, hogy Nyugat-Ukrajnában (Kárpátalján) vessenek be atomot, de az érintené Magyarországot, Szlovákiát és Romániát is, nem beszélve az orosz erőkről is – mondta Kaiser Ferenc, aki szerint se katonai, se gazdasági, se politikai haszna nincs az atomfegyver bevetésének.
„Nyilván ettől még egy autoriter rezsim megpróbálkozhat vele, de nekem szent meggyőződésem, hogy ha Oroszország bármilyen nukleáris fegyvert is bevetne, elveszítené Kína barátságát, márpedig rajtuk kívül nem túl sok befolyásos barátja maradt Oroszországnak” – fogalmazott az egyetemi docens.