"Továbbra is Svédországgal együtt szeretnénk csatlakozni a NATO-hoz" – hangoztatta Pekka Haavisto. Hozzátette: a júliusi vilniusi NATO-csúcsra mint fontos mérföldkőre tekint, reményei szerint ugyanis a két ország jelentkezését legkésőbb akkor elfogadják majd a tagországok.
A finn diplomácia vezetője Törökország vasárnapi és hétfői kijelentéseire reagált, amelyekben Ankara jelezte, hogy Finnország NATO-csatlakozását jóváhagyná, ellentétben Svédországéval. Recep Tayyip Erdogan török államfő egy vasárnapi rendezvényen elmondta:
"Finnországot illetően más üzenetet adhatunk", Svédország pedig "sokkot fog kapni a döntésünktől".
Haavisto török hivatali kollégája megerősítette az államfő kijelentéseit, s hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: igazságosnak tartaná, ha a két ország csatlakozásának ratifikálásakor megkülönböztetnék a "problémás és kevésbé problémás országokat", az előbbi alatt Svédországot értve. Mevlüt Cavusoglu hozzátette: ha a NATO országai a két északi állam csatlakozása mellett döntenek, hajlandóak lennének Finnország kérelmét külön elbírálni.
"Voltak ugyan előrelépések Svédországban – mind alkotmánymódosítások, mind pedig törvénymódosítások –, de sajnálatos módon visszalépések is történtek olyan csoportok provokációi révén, amelyek Svédország NATO-csatlakozását akarják megakadályozni" – mondta hétfőn a török külügyminiszter.
Stockholm és Helsinki tavaly együtt nyújtotta be NATO-csatlakozási kérelmét. Ahhoz, hogy ők is tagjai legyenek a katonai szervezetnek, mind a 30 tagállamnak jóvá kell hagynia a kérelmeket. Már csak két ország beleegyezése várat magára, az elmúlt hetekben azonban Svédországban több utcai provokáció – köztük egy Erdogan-bábu felakasztása vagy a Korán elégetése – is útjába állt annak, hogy Törökország ratifikálja Svédország csatlakozását.
A másik ország, amelyik nem hagyta jóvá az új tagok felvételét, Magyarország - a téma az Országgyűlés tavaszi ülésszakának tervében szerepel.