A szakértő az InfoRádiónak nyilatkozva arra világított rá, hogy egyrészt ott a 2016-os győzelem képlete, amit elméletileg meg kéne ismételni 2024-ben, de ez a gyakorlatban nem működik.
A félidős választás is rámutatott, hogy
a trumpi álláspontokkal és retorikával nem csak, hogy nyerni nem lehet, de bizonyos szavazókat kifejezetten taszít az exelnök.
Úgy látja, a pártsemleges választók, az elbizonytalanodott, illetve mérsékelt konzervatívok idegenkednek tőle, ráadásul az ellenfél térfelén, a demokratáknál kimondottan aktivizálja a szavazókat, főleg a mainstream liberálisokat és a progresszív szárnyat.
„Vannak konkrét csoportok, amelyek nem fogékonyak a felmérések alapján a trumpi jelöltekre, itt ki lehet emelni a kertvárosi lakosságot és azon belül is kifejezetten a középosztálybeli nőket. Ez a 2016-os felmérésekben és a 2020-as választásokon is kimutatható volt, előbbiben még úgy, hogy még nagyobb arányban rá szavaztak, 2020-ban pedig úgy, hogy elpártoltak tőle, és ez érződött is a végeredményen. Nyilván nem ez az egyetlen meghatározó választói csoport, viszont magát a 2016-os képletet egy az egyben alkalmazni Donald Trump nem tudja. Nemcsak azért, mert most rossz lett a 2022-es félidős választás eredménye a republikánusok számára, és őt hibáztatják érte, hanem azért is, mert az amerikai közéletben is eltelt hat év, nem biztos, hogy fogékonyak a trumpi retorikára, egyszerűen
belefáradt az amerikai a közvélemény”
– elemezte a helyzetet Csizmazia Gábor.
A félidős választás a progresszív erők győzelmét hozták megítélése szerint, az alsóház hiába a republikánusoké, annyira gyenge ez a többség, és a felsőházban várhatóan romlik is a helyzetük, hogy ilyen értelemben a republikánusok ezt a választást elvesztették, a demokraták, azon belül pedig a progresszív erők győztesnek tekinthetik magukat.
„Ez többek között két dolgot hoz magával. Az egyik az, hogy önigazolásként értelmezik ezeket a választási eredményeket, tehát nem fognak változtatni a politikájukon. Másrészt pedig hosszabb távra készülnek, a 2024-es választásra is a ezekkel a pozíciókkal terveznek megjelenni. Az, hogy ez helyes következtetés-e a részükről, nyilván 2024-ben fog kiderülni" – mondta.
Biden elnök esetében ez két dolgot jelent, ami rögtön az első sajtótájékoztatóján érződött is.
- Nem kíván változtatni a politikáján annak ellenére, hogy exit pollok is bizonyítják azt, hogy még a liberális szavazók körében is vannak aggályok a gazdasági helyzet, az infláció, az élelmiszer- és üzemanyagárak vonatkozásában.
- Másrészt tud arról az elnök, hogy vannak kritikusai, akik nem tartják szerencsésnek, hogy 80 évnél idősebben indul másodszor 2024-ben az elnökválasztáson, de megerősítette, hogy ez a szándéka, mert ebből a szempontból a pozíciója megerősödött
– beszélt a regnáló elnök korával kapcsolatos aggodalmakról is Csizmazia Gábor.
Republikánus oldalon egyelőre Donald Trump a jelentkező arra, hogy 2024-ben induljon, de várni kell még rá majdnem egy évet, hogy bejelentkezzenek mások, akik viszont szinte biztosan fiatalabbak, más hátterű és más profillal rendelkező jelöltek lesznek – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Szóval nem kizárt, hogy kimondottan fiatal elnöke lesz 2024-ben az Egyesült Államoknak, annak ellenére sem, hogy egyelőre két idősebb jelentkező fedte fel magát.