Tömegesen telepítik át a civileket az oroszok által megszállt ukrajnai Herszon megyében a Dnyeper jobb partjáról a folyó keleti partjára. Orosz álláspont szerint erre azért van szükség, mert meg akarják óvni a lakosságot, amit azért nem feltétlenül hisznek el nekik, ráadásul a vonatkozó nemzetközi szabályok sem is igazán teszik lehetővé, hogy egy megszállt terület lakosságát deportálják, ugyanakkor Oroszország hivatalosan a saját területéről menekíti a lakosságot – mondta Kaiser Ferenc. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Vlagyimir Putyin bevezette a hadiállapotot az érintett – orosz álláspont szerint a népszavazással Oroszországhoz csatlakozott – régiókban, így gyakorlatilag az orosz katonai igazgatás bármit megtehet.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a valós ok az lehet, hogy a polgári lakosság ne zavarja a katonai egységeket harc közben, ami abból a szempontból jó, hogy
vélhetően nem tervezik élő pajzsként használni az embereket.
Vagyis Herszon és a környező települések kiürítése azt a célt szolgálhatja, hogy minden egyes házat erődként, védelmi állásként használhassanak – magyarázta.
A szakértő megjegyezte, miután ez a terület "önként" csatlakozott, a hadi állapot bevezetésével együtt általános mozgósítást is meghirdettek, tehát azokat a „szerencsétlen ukránokat, akik akaratukon kívül váltak orosz állampolgárokká – lehet néhányan szerették volna, de azért a többség vélhetően nem akarta –, most be fogják sorozni az orosz haderőbe, illetve részben ez már meg is történt. Azzal pedig, hogy a családtagjuk valahol Oroszországban van, a besorozottak hűségét is biztosítani tudja az orosz hadvezetés, hiszen ha megadnák magukat vagy átállnának, akkor azt a szeretteiken torolhatnák meg."
Kaiser Ferenc arra is kitért, hogy ukrán szempontból több előnnyel is járna, ha sikerülne Herszont és a Dnyeper nyugati partján lévő orosz hídfőt felszámolni. Egyrészt jelentős ukrán erőket lehetne kivonni a harcvonalból, pihentetve őket, hiszen a több százezer mozgósított orosz tartalékos kiképzése már javában zajlik, és egy-két héten, de legkésőbb egy hónapon belül megindulhat egy nagyobb orosz támadás.
A katonai szakértő hozzátette: a Dnyeper szinte végig duzzasztva van az ukrajnai szakaszán, tehát egy-másfél, néhol akár három kilométer széles is a folyó, amihez mindkét oldalon egy fél-egy kilométeres mocsaras partvidék társul, ami egy nagyon jól védhető természetes akadály. Ennek visszaszerzését jelentős hadműveleti sikerként könyvelhetnék el az ukránok, nem beszélve arról, hogy Herszon az első számú ukrán nagyváros, amit sikerült az oroszoknak elfoglalniuk 2022 februárja óta.
Ami a Herszonon kívül annektált megyék erőviszonyait illeti, északon, Harkiv környékén megállt az ukrán ellentámadás, lerövidült az arcvonal, miután az ukránok vélhetően átcsoportosítottak erőket délre. A középső részen, Donyeck és Luhanszk környékén inkább az oroszok támadnak, bár nem túl lelkesen, aminek főként az lehet a célja, hogy lekössék az ukrán erőket, hiszen jelenleg a fő hadszíntér a herszoni úgynevezett katlan, ahol az orosz erőket az ukránok három oldalról szorongatják – ismertette Kaiser Ferenc.