Nem épp kedvezők az előjelek Németország számára az állam- és kormányfők pénteki prágai csúcstalálkozója előtt. Az Európai Unió "nagyágyúi" bírálják a Scholz-kormány által a közelmúltban elfogadott, 200 milliárd eurós tervet, amely a német emberek, illetve a vállalatok terheinek csökkentését célozza az súlyosbodó energaválság közepette.
A sérelem fő oka, hogy az egyoldalúnak tartott berlini lépés következményeként szegényebb országok rovására nyílik nagyobbra az olló. A tagállamok többsége attól tart, hogy a robusztus német költekezés súlyosbíthatja az unió amúgy is sok feszültséget keltő megosztottságát a gazdagabb és a szegényebb országok között.
Mindez olyan körülmények között történik, amikor több fővárosban is Németországot bírálják amiatt, hogy az orosz földgáztól való egyoldalú függőségével hozzájárult az egész uniót sújtó energiaválság kiéleződéséhez.
A bírálók táborának élén a Politico hírportál brüsszeli tudósítása szerint Franciaország és Olaszország áll, a bírálat középpontjában pedig a múlt héten elfogadott, 200 milliárd eurós német tehercsökkentési terv. A berlini kormány által elfogadott terv minden bizonnyal napirendre kerül az állam- és kormányfők nem hivatalos prágai csúcstalálkozóján a hét második felében.
A neheztelés fő oka, hogy a jelentős német pénzügyi erő lehetővé teszi a súlyos gazdasági gondok orvoslását, miközben a szegényebb országok egyre nagyobb gondokkal küszködnek. Mindez pedig növeli az amúgy is megosztott egységes uniós belső piacon, különös tekintettel arra, hogy az állam által támogatott német vállalatok előnybe kerülnek más országbeli riválisaikkal.
A Politico idézte Roberto Cingolani olasz energiaügyi minisztert, aki szerint Németországnak különösen felelős azért, hogy szolidaritást tanúsítson. A miniszter szerint egyrészt azért, mert Berlinnek óriási szerepe van abban, hogy a Gazprom orosz gázipari óriásvállalat rendkívüli értékesítési túlsúlyra tett szert Európában. Másrészt pedig azért, mert Németország most hanyatt-homlok igyekszik új gzáellátási forrásokhoz jutni, ami azt eredményezi, hogy mindenütt növekszik az ár.
"A németek sokkal inkább törődnek az új források biztosításával, mint az árral. Ez pedig ellentétes a többi 26 tagállam érdekeivel"
– hangoztatta az olasz miniszter.
Neheztelésnek adott hangot az ugyancsak a Politico által idézett francia pénzügyminiszter. Btuno Le Mair szerint ügyelni kell a játékszabályok tiszteletben tartására mind az euróövezeti országok között, mind pedig általánosságban az uniós tagállamok körében. Ha nincs konzultáció, ha nincs semmifajta szolidaritás, ha nincs megegyezés a vállalatok célzott támogatásáról, abban az esetben az euróövezet összetartását kockáztatjuk – fogalmazott a francia miniszter.
Christian Lindner német pénzügyminiszter a közelmúltban éppen a Politicónak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy Németországnak és az egész Európai Uniónak vissza kell térnie a legszigorúbb költségvetési-pénzügyi fegyelemhez. A miniszter ugyanakkor a kormány 200 milliárdos tehercsökkentési tervét az uniós pénzügyminiszterek luxemburgi tanácskozása során a hét elején azzal vette védelmébe, hogy az intézkedések arányosak a német gazdasággal és 2024-ig vannak érvényben. Lindner hangoztatta azt is, hogy a német terv nem ellentétes azzal, amit más uniós tagállamok is tesznek.
A berlini kormány szeptember végén jelentette be, hogy 200 milliárd eurós kerettel támogatási programot indít az energia drágulásának ellensúlyozására. Hivatalos közlés szerint a pénzügyi védőernyő a nyugdíjasoktól kezdve a családos emberekig és a kisipari cégektől a nagyvállalatokig minden fogyasztót segít abban, hogy ki tudja fizetni az energiaszámláit.
A programot jórészt hitelfelvétellel, a koronavírus-világjárvány első szakaszában létrehozott válságkezelő eszköz, a gazdasági stabilizációs alap (WSF) átszervezésével finanszírozzák – ismertette a pénzügyminiszter.