Vlagyimir Putyin orosz elnök a sajtószolgálata által közreadott felvételen szerdán részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban. Az elnök által aláírt, szeptember 21-től hatályos rendelet értelmében háromszázezer tartalékost érinti a hadkötelezettség.
A bejelentés kapcsán Szenes Zoltán professzor emeritus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke az InfoRádióban elmondta: korábban ismert volt, hogy a tartalékosokra is ugyanolyan büntetőjogi szabályokat alkottak, mint a jelenleg Ukrajnában harcolókra, és megpróbálják bezárni azokat a kiskapukat, amelyek a tartalékosok szolgálatba vezénylését megakadályozná. A plusz háromszázezer fővel a kétszázezres orosz haderő nagyjából az ukrán hadsereg hatszázezres katonai létszámát éri el.
Ha gyorsan csinálják a mozgósítást, az oroszok képesek lehetnek megfordítani a jelenlegi helyzetet.
"Ukrajna másfél hete offenzívában van, főleg Harkiv megyében, észak-keleten. A minapi hír szerint már az első falut is elfoglalták Luhanszk megyéből, amely teljesen orosz, illetve a Luhanszki Népköztársaság kezében volt. A bejelentés nyilván összhangban van azzal, hogy csütörtöktől Luhanszk, Donyeck, Herszon, és Zaporizzsja megyékben a népszavazáson ezeket a területeket visszacsatolnák Oroszországhoz" – mondta Szenes Zoltán. Megjegyezte: ebben az esetben viszont honvédő háború lenne a további fegyveres konfliktus, tehát teljesen megváltozna a politikai és jogi helyzet.
A behívott sok százezer ember felfegyverzése a professzor szerint nem jelent terhet a haderőnek: a háború előtt az orosz hadseregben nagyjából egymillióan voltak, és a mozgósítás szerves részét képezi az orosz katonai doktrínának. Erre tervek, feltételrendszerek, gyakorlatok vannak.
A döntés mögött
A mozgósításra reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, erről beszédet tart az ENSZ közgyűlésen, de "zajkeltésnek" nevezte a bejelentést. A döntésben a szakértő szerint közrejátszott a korábban tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet ülése, ahol az orosz elnök Kínától és Indiától "kapott hideget és meleget" a háború miatt. Tehát nemcsak a sikertelenség, hanem a legnagyobb szövetségesek ellenérzése is közrejátszhatott a bejelentésben.
A Vlagyimir Putyin helyzetével kapcsolatos közvélemény-kutatások Oroszországban azonban most is nyolcvan százalékot mérnek neki,
hatalma a bírálatoktól függetlenül nem rendült meg.
Ugyan a legutóbbi ukrán offenzívánál a bloggerek és kisebb közösségek, sőt önkormányzati képviselők is bírálták, de azok többsége is inkább Szergej Sojgu védelmi miniszterre irányult.
A NATO a madridi-csúcson június végén elfogadta az új haderő-modellt, amely egy – szintén háromszázezer fős – gyors reagálóerő felállítását határozna meg. Ebből százezer fő tíz napon belül, kétszázezer fő pedig harminc napon belül lenne bevethető, az egység a jövő év végéig állna fel. Tehát ha a NATO reagál, akkor csak a készenlétet gyorsítják fel. A lengyelek tettek is egy bejelentést, hogy mindent elkövetnek a szövetségen belül ennek megvalósításáért.
A gazdasági megszorítások hatása
A szakértő szerint a nyugati szankciók hatására az oroszok részéről már felmerültek aggályok. "A putyini mozgósítási beszéd után megint beszakadt az orosz tőzsde, 11 százalékot zuhant vissza, illetve a GDP-veszteség 8-10 százalék az országban. A legnagyobb probléma az egyes iparágak leállása, hiszen Oroszország az elmúlt évtizedekben többé-kevésbé integrálódott a nyugati világgazdaságba" – mondta Szenes Zoltán. Az önálló előre való áttérés a kereskedelem, a gyártási technológia területén nem megy a nyugati partnerek nélkül. Hozzátette: az ázsiai szövetségesek bevonása a technológiai újításokba még nagyon sok időt vesz igénybe.
Az orosz elnök a 2014-es Krím-félszigeti modellt is alkalmazhatja. Akkor népszavazást tartottak, és a területet formálisan integrálták Oroszországhoz. Ha Putyin arra számít, hogy ez rövid időn belül megoldható, akkor az a háború végét is jelentheti. "Persze ez attól függ, hogy egyrészt Ukrajna, másrészt a Nyugat erre miként fog reagálni" – tette hozzá.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos gazdasági, társadalmi kérdésekről és Vlagyimir Putyin népszerűségéről Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, valamint Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában: