Egyetlen őskori sírban 169 aranygyűrűt, egy réz karperecet és mintegy 800 gyöngyházból készített gyöngyöt találtak a régészek Bihar község határában - jelentették be egy csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatón. A bejelentésről az Agerpres hírügynökség és az Ebihoreanul.ro portál cikke alapján az MTI számolt be.
A sírban - a régészek feltételezése szerint - egy nőt temettek el mintegy 4600-4300 évvel időszámításunk előtt, akinek a hajfonatait díszíthették az aranygyűrűk.
"A fogazata és a mérete alapján valószínűsítjük, hogy nőről beszélhetünk. Az is ezt a feltevésünket erősíti, hogy a sírban nem találtunk fegyvereket. Hasonló sírokba általában harcosokat, vezéreket, de mindenképpen férfiakat temettek, csak nagyon ritkán nőket. Szeretnénk megtudni, hogy miféle kultúrához tartozott a személy, és azt is, hogy az Erdélyi-szigethegységből származó aranyból készültek-e a gyűrűk" - idézte az Ebihoreanul.ro portál az ásatásokat vezető Calin Ghemist, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum régészét.
Ghemis azért is szenzációsnak tartotta a leletet, mert - mint fogalmazott -
ebből a korból az egész Kárpát-medencében mintegy 150 aranytárgy került eddig elő. Itt azonban egyetlen sírban találtak 169-et.
Hozzátette: dolgoznak a gyűrűk megtisztításán. Ezek össztömege meghaladja a 200 grammot. Azt is megjegyezte, hogy marosvásárhelyi és hollandiai laboratóriumba küldtek elemzésre csontleleteket. Ezek eredményei alapján készítik el a szenzációs leletről a tanulmányt.
Gruia Fazekas, a Körösvidéki Múzeum régészeti osztályának a vezetője valószínűsítette, hogy év végére állíthatják ki a kincset.
A múzeum régészei a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a Román Akadémia és a Nagyváradi Tudományegyetem régészeivel együttműködésben végeztek feltárásokat március 29. és június 25. között az A3-as észak-erdélyi autópálya majdani nagyváradi bekötőútjának a nyomvonalán. A feltárások során kilenc régészeti lelőhelyet azonosítottak. Három ezek közül a csiszolt kőkorszakból, az időszámításunk előtti hatodik évezredből, kettő a bronzkorból, kettő a római korból, egy a 13.-17. századból, egy pedig a 20. század elejéről származik.