Valójában csak az eddigi kormánykoalíció bővítése történt, újabb pártok nem kapcsolódtak a kabinethez, csupán Emmanuel Macron eddigi szövetségesei kaptak újabb pozíciókat – mondta a külügyi szakértő. A miniszterelnök továbbra is Élisabeth Borne és a fontos miniszterek is a helyükön maradhattak.
Fejérdy Gergely a belügyminiszter, Gérald Darmanin nevét emelte ki, mivel körülötte korábban elég sok botrány zajlott, különösen az angol–francia meccs kapcsán.
A miniszter nagyon rosszul kezelte a helyzetet, ennek ellenére megtarthatta posztját. Összességében azt láthatjuk – mondta a szakértő –, hogy azok a miniszterek, akik már több mint 5 éve hatalmon vannak, megerősítették a pozíciójukat, így
nagy változás nem várható a francia politikában.
Ellenben sikerült a baloldalról egy-két politikust is behozni a kormányba. Közülük, Fejérdy Gergely egy volt kommunista párti politikus, Olivier Klein nevét emelte ki, de mint mondta, ő is a macroni politikai vonalat erősíti.
A külügyi kutató szerint
most az a kérdés, hogy miként lehet megvalósítani a macroni politikát,
hiszen a nemzetgyűlésben nincs többségük. Ezért várhatóan továbbra is ugyanaz marad a forgatókönyv, vagyis egy-egy törvényhez külön-külön kell majd támogatókat találni. Fejérdy Gergely úgy vélte: legfontosabb két feladat e pillanatban a vásárlóerő megerősítése, illetve az újból erősödő koronavírus-járvány kapcsán felmerülő egészségügyi kérdések. Az ezekhez kapcsolódó törvényeket illetve rendelkezéseket kellene majd megszavazni a parlamentnek. Vélhetően lesznek olyan támogatók, akiknek a segítségével ezen a két területen tovább lehet menni – közölte a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
Ugyanakkor
a képviselők nem fognak bizalmat szavazni az új párizsi kormánynak,
de erre igazából nincs is szükség. Volt már erre példa a francia történelemben – emlékeztetett Fejérdy Gergely.
Ez persze előrevetíti azt is, hogy azért itt csatákra kell készülni a nemzetgyűlésben is, nem lesz könnyű dolga a macroni kormánynak. Ha nagyon instabillá válna a francia belpolitikai helyzet, főleg ha tüntetések is lesznek, akkor ez hatással lehet a külpolitikára. Ellenben, ha a viták a nemzetgyűlésen belül maradnak, akkor a francia külpolitika sem fog érdemben változni. Már csak azért sem, mivel a külügyeket Emmanuel Macron alakítja, aki megválasztott elnök, így akár a nemzetgyűlés jóváhagyása nélkül is tehet bármilyen külpolitikai lépést – hangoztatta a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, Fejérdy Gergely.