Finnországnak haladéktalanul kérelmeznie kell csatlakozását a NATO katonai szövetséghez - jelentette be Sauli Niinisto finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök közös tájékoztatón.
A kormányfő és az államfő szerint a NATO-tagság erősíti az ország biztonságát, de NATO-tagként Finnország is erősíti az egész szövetséget. Remélil, hogy a további szükséges lépéseket is meghozzák a következő napokban.
Az elnöknek és a kormánynak hivatalosan is döntenie kell a csatlakozási kérelemről, amelyet a finn parlamentnek is jóvó kell hagynia.
A finn külügyminiszter, Pekka Haavisto azt mondta: az Ukrajna elleni orosz támadás változtatta meg a finnek álláspontját, de hozzátette, hogy nincs közvetlen fenyegetésről szó.
A Gallup szerdán közzétett felmérése szerint a lakosság 73 százaléka támogatja a csatlakozást. Ez évekkel ezelőtt még 20-25 százalék körül volt.
Finnország a II. világháború óta semleges volt. A hagyományosan semleges Finnországnak 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, és mindeddig nem fontolgatta, hogy csatlakozna az észak-atlanti szövetséghez. A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása, 2014 óta viszont Helsinki fokozatosan erősítette együttműködését a NATO-val, a február végén Ukrajna ellen indított háború pedig határozott irányváltást hozott ebben a kérdésben.
Több kormányfő is támogatásáról biztosította a finn terveket és gyors döntést ígért.
Következnek a svédek
A svéd sajtó szerint Svédország hétfőn nyújtja be csatlakozási kérelmét a katonai szövetséghez egy rendkívüli parlamenti ülés után. Ezzel kétévszázados katonai semlegességét adhatja fel.
Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a héten arról beszélt, ha a két ország csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez, akkor támaszkodhatnak egymás erősségeire, és teljesen kiegészíthetik egymást.
A két ország csatlakozását minden NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia.
Moszkva "komoly következményekkel", köztük nukleáris fegyverek Kalinyingrádba telepítésével fenyegetődzött arra az esetre, ha Svédország és Finnország csatlakozik a NATO-hoz.