Az adott nyugati államok vagyonkezelésébe kerültek azok az ingatlanok és ingóságok, amelyek orosz oligarchák tulajdonában vannak, de a háború miatti szankciós intézkedések miatt zároltak - mondta az InfoRádió által megkérdezett nemzetközi jogász.
Tóth Norbert szerint elhúzódó konfliktus esetén ezek akár végleg elveszhetnek, és az érintett országok értékesíthetik a villákat, yachtokat.
"Háborús időben azért az elő szokott fordulni, hogy meghatározott emberek, cégek vagyonát lefoglalják, kisajátítják. Ez a nemzetközi jog szerint
ellenintézkedésnek minősül,
az orosz jogsértésekre adott válasznak számít. Azáltal, hogy Oroszország az agresszió tilalmát megsértette, megtámadta Ukrajnát, a nemzetközi jog alapvető szabályait sértette meg, az »erga omnes«, vagyis a mindenkivel szemben fennálló kötelezettségeket" - fogalmazott Tóth Norbert.
Ezért fordulhat az elő, hogy olyan országok, amelyek ránézésre nem vesznek részt a hadműveletekben és semlegesnek minősülnek, ilyen intézkedésekkel élnek.
Ilyen például Svájc is.
"A sértett államok - a nemzetközi közösség egésze sértettnek minősül - jogosultak ezekre az ellenintézkedésekre, amelyek normál esetben maguk is jogsértők lennének, de mivel egy súlyosabb jogsértésre adott válasznak számítanak, nem minősülnek jogsértésnek, feltéve, hogy arányosak az eredeti jogsértéssel.
Az intézkedések viszont csak addig tarthatnak, amíg az orosz állam nem tér vissza a jogszerűség talajára"
- tisztázta.
Hogy ki mondja meg, mikor áll helyre a jogos rend, arról azt mondta, két dolog történhet:
"Csekély az esély, de ha Oroszország úgy döntene, hogy a 2014 előtti határok mögé visszavonul és abbahagyja a hadműveleteket, akkor a nemzetközi jog szerint ismét jogszerűen viselkedne. A másik lehetőség - és a szakértő szerint Oroszország erre játszhat -, hogy megpróbál egy nagy, nemzetközi rendezést elérni ebben a kérdésben, egy olyan békeszerződést, amelyben az orosz érdekek is szerepelnek. Az oroszok célja az lehet, hogy a 2014 utáni események egy részét megpróbálják utólag úgymond jogszerűvé tenni, így egy békeszerződéssel érhetnék el a szankciók megszüntetését" - fejtegette Tóth Norbert.
Amíg viszont valamelyik opció nem valósul meg, addig az államok egyéni belátásán múlik, hogy visszavonják-e a szankciókat vagy sem.
De mi van a lefoglalt ingóságokkal, ingatlanokkal?
"Ilyenkor az államok átmenetileg kisajátítják a szóban forgó vagyontárgyakat, de a fenntartásukhoz is hozzá kell, hogy járuljanak. Ha viszont a háborúból az ellenintézkedéseket tevő államoknak közvetlen káruk származik,
jogosulttá válnak arra is, hogy ezeket a vagyontárgyakat eladják,
ebből kompenzálva saját magukat; ám mivel az ellenintézkedések átmenetiek, eddig nem lehet elmenni" - tette világossá Tóth Norbert.
Még bonyolultabb a kérdés az olyan esetekben, amikor cégekről van szó. Külön kitért a Chelsea BL-címvédő futballklub és Roman Abranmovics orosz mágnás esetére.
"A Chelsea-nél vannak résztulajdonosok Roman Abramovics mellett, ők tudnak most igényt érvényesíteni a bíróság előtt, de ezt az igénytámasztást Roman Abramovics nem tudná érvényesíteni."
A lefoglalt ingatlanokat, ingóságokat is az állami tulajdont kezelő vagyonkezelők kezelik.
"De abban az esetben, ha Oroszország meggondolja magát vagy békerendezés történik, vissza kell szolgáltatni a vagyont az eredeti tulajdonosoknak. A fenntartást az államok elvégzik, és utólag kiszámlázhatják a tulajdonosoknak" - tette hozzá Tóth Norbert.