Folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy az Ukrajnát megtámadó orosz haderők a stratégiai fontosságú atomerőműveket is el akarják foglalni, sőt a csernobili, már nem működő létesítményt és a világ egyik legnagyobbjának számító zaporizzsjai erőművet meg is szerezték. Emiatt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is aggodalmát fejezte ki.
Magyarországon azonban nem kell attól tartani, hogy a nukleáris létesítményeket érő esetleges támadás esetén katasztrófa állna elő.
„Egy ukrajnai atomerőműbalesetnek Magyarországra mindenképpen korlátozott hatása lenne, mérhetővé válna a radioaktivitás, de nem lenne egészségügyi következménye a magyar lakosságra nézve. Az erőművek néhány 10 kilométeres körzetén belül maradna az a hatás, ami ténylegesen egészségügyi szempontból releváns, messzebbre elterjedhet a sugárzást, de olyan alacsony koncentrációban, hogy annak egészségügyi következménye Magyarországon nem lenne" – mondta érdeklődésünkre Aszódi Attila.
A Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanára arra is felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajnában működő reaktorok lényegesen mások, mint a csernobili volt. Ott más technológiát alkalmaztak még, úgynevezett grafit moderálású, vízhűtésű reaktorok voltak, ilyenek ma már nem működnek, a további négy ukrán atomerőműben vízhűtés vízmoderálású reaktorok találhatóak.
"Ezekben nincsen grafit, és nem tud bennük olyan reaktor megszaladás lenni, ami az 1986-os robbanást a csernobili telephelyen okozta,
és mivel nincsen a mostani reaktorokban grafit, ezért a grafittűz sem lehetséges" – mondta Aszódi Attila. Ez azért lényeges, mert a csernobili nagy kibocsátáshoz nagymértékben járult hozzá az, hogy a reaktor felrobbanását követően a grafit meggyulladt és nagyjából 10 napon keresztül magas hőmérsékletű kibocsátást okozott, és ez a magas hőmérsékletű levegő, benne a radioaktivitással, a magaslégkörbe tudott felmenni és ennek következtében el tudott terjedni az egész északi féltekén.
Ha atombaleset történne Ukrajnában, akkor a magyar mérőrendszer várhatóan érzékelni tudná a sugárzás egy részét, de ennek egészségügyi következménye Magyarországon a magyar lakosságra nem lenne – emelte ki a szakértő.
Ettől függetlenül Magyarország fel van készülve egy nukleáris balesetre, van saját nukleárisbaleset-elhárítási rendszer. Ennek részeként nukleáris baleset esetén a hatóságok ugyanúgy operatív törzset alakítanának, mint a koronavírus-járvány idején, területi irányító testületek alakulnának, és a katasztrófavédelem, a rendőrség, valamint más hivatalos szerveknek a bevonásával történne meg a lakosság védelme.
"Magyarországra nem tud olyan ukrajnai kibocsátás eljutni, ami mondjuk jódtablettáknak a bevételét tenné szükségessé,
de a magyar balesetelhárítási rendszer arra is fel van készülve, hogy ahol szükséges, ilyen tablettákat kiosszanak és a lakosság a megfelelő információt megkapja" – mondta Aszódi Attila.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hírekben szereplő jódtabletta nem sugárzás elleni szer, csak akkor alkalmazandó, ha nagy mennyiségű jód-131 izotópot tartalmazó kibocsátás történik, akkor mielőtt a radioaktív jóddal találkozik a lakosság érintett része, ezt megelőzően ha inaktív jódot adnak nekik, akkor az telíti a pajzsmirigyet és így nem ad lehetőséget arra, hogy a radioaktív jód beépüljön a a pajzsmirigybe.
"Ez csak a jód-131 elleni védelmet szolgálja és csak akkor indokolt, ha nagy mennyiségű radioaktív jódot tartalmazó kibocsátás történik és akkor is csak annál lakossági körnél, ahol ennek az alkalmazási előnyei meghaladják az ezzel járó kockázatokat, hiszen a nagy mennyiségű nem radioaktív, inaktív jódnak a bevétele bizonyos esetekben bizonyos embereknél allergiás reakciót válthat ki, a pajzsmirigy működését felboríthatja és ennek kockázatai vannak" – figyelmeztetett Aszódi Attila.