A legfiatalabb gyerekek beoltása a koronavírus ellen ellentmondásosan kezelt téma: a svédek elutasították, az Egyesült Államok a közeljövőben vághat bele, a kínaiak már végzik, Kuba pedig szinte be is fejezte. A két év fölöttiek 95 százaléka kapott már oltást, írja a The Guardian.
Az Abdalának, az ország egyik saját fejlesztésű oltásának egyik fejlesztője, Gerardo Guilláén szerint fontos a gyermekek immunizálása, mivel nagy szerepet játszanak a fertőzés terjesztésében. Véleménye szerint a magas átoltottság, a gyerekek oltása és a tavaly nyári erős delta-hullám vezetett odáig, hogy most az omikron kevesebb esetet okoz az országban, mint a nyugati államokban.
"A gyerekeket születésük pillanatától kezdve oltjuk. Miért ne akarnám ezt az oltást beadatni?" - kérdezi a 33 éves Ania Ramírez, aki ötéves fiát oltatta be.
Szükség lenne az adatokra
Világszerte egyre több fiatal gyermeket immunizálnak a vírussal szemben: a WHO azt javasolja, hogy ha a felnőtt populáció átoltottsága már elég magas, érdemes lehet emgkezdni az öt év fölöttiek oltását is a Pfizer vakcinájával. Chilében és az Egyesült Arab Emirátusokban ugyanakkor már a három éveseket is oltják, míg Svédországban úgy ítélik meg, nincs a 11 év alattiak immunizálásának előnye. A szakértők véleménye ezzel szembe megy, de a kubai gyakorlattal nem mindenki ért egyet.
Jon K Andrus, a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet korábbi regionális immunizációs programigazgatója és a George Washington Egyetem közegészségügyi professzora elmondta, hogy bár a kubai tudósok jó minőségű vakcinákat készítenek, óvakodik a gyermekek beoltásától, mielőtt több információval rendelkezne.
"Egyik eredményt sem publikálták lektorált folyóiratokban, így nehéz megvitatni a kérdést"
- mondta.
A kubai vakcinák, mondta, olyan platformon alapulnak, amelyet évtizedek óta használnak a tetanusz elleni oltásnál.
"Ez nagyszerű technológia, de szükség lenne adatokra, mert ennek a betegségnek lehet váratlan mellékhatása" - vélekedik.
Óvatosan kell bevezetni
A kubai tudósok szerint a Soberana 2 és Soberana Plus vakcinák I. és II. fázisú vizsgálatai során 350 három és 18 év közötti gyermek esetében nem jelentkezett súlyos mellékhatások. A kísérleti adatokat, mint mondják, elküldték a szakértői szaklapoknak, és közzétételre várnak. Az egészségügyi tisztviselők szerint az elkövetkező hetekben az összes vizsgálati adatot elküldik az Egészségügyi Világszervezetnek, mivel exportjóváhagyást kérnek.
Peter Hotez, a texasi Baylor College of Medicine Nemzeti Trópusi Orvostudományi Iskola dékánja szerint
a kisgyermekek oltása elengedhetetlen, tekintettel az omikron miatt kórházba került gyermekek rekord számára az Egyesült Államokban.
Hangsúlyozta azonban az erős közegészségügyi kommunikáció fontosságát.
"A vakcina-ökoszisztéma ézékeny terület. Ha valakinek a gyermekével történik valami, annak tovagyűrűző hatásai lehetnek, amelyek más vakcinaprogramokat is kisiklathatnak" - mondta.
A gyermekek oltása védi a felnőtteket is
A Fülöp-szigeteken egy új, a dengue-láz elleni vakcina elrontott 2016-os bevezetése miatt a közvélemény széles körben úgy vélte, hogy a vakcina káros: ennek következményeként a közvélemény elvesztette bizalmát más gyermekvakcinák iránt is, ami kanyarójárványhoz vezetett, több száz halálos áldozattal.
Jerome Kim, a szöuli székhelyű Nemzetközi Oltóanyag Intézet főigazgatója szerint van értelme beoltani a kisgyermekeket, elsősorban a körülöttük élő családtagok védelme érdekében.
"Ha az anya és az apa dolgozik, gyakran a nagymama és a nagypapa az, aki iskola után vigyáz a gyerekre" - mondta. Ezen felül a gyermekek beoltása
a szegénység csökkentésében is szerepet játszhat:
az adatok azt mutatják, hogy világszerte minden egyes oltásra költött dollárra 44 dollár közvetett költséget takarítanak meg.
"Nemcsak a kórházi kezelés közvetlen költségeit takarítjuk meg, hanem a szülők otthonmaradásával kapcsolatos költségeket is" - mondta.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!