Sötét emlékeket ébreszt Oroszország azon szándéka, hogy megossza Európát és aláássa az európai biztonságpolitikai rendet - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője hétfőn, az uniós tagállamok külügyminiszterei tanácskozását lezáró sajtókonferencián.
"Az orosz csapatösszevonások az országban és Ukrajna körül, valamint az érdekszférák kialakítása gondolatának egyszerűen nincs helye a 21. században" - hangsúlyozta a főképviselő.
Borrell kifejtette: a Külügyek Tanácsa megerősítette az Európai Unió közös álláspontját az Európát érintő fenyegetésekkel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az Unió teljes mértékben támogatja Ukrajnát, és mindenfajta kísérlet a katonai beavatkozásra súlyos következményekkel fog járni, Moszkva nagy árat fog fizetni érte.
"Nagyon jól tudjuk, milyen mértékűek a fenyegetések és azt is tudjuk, milyen módon kell reagálni rájuk. El kell kerülni az idegek harcát és a pánikkeltő reakciókat, amelyeknek ráadásul pénzügyi következményeik is vannak" - fogalmazott Borrell.
Az uniós politikus elmondta, hogy a külügyminiszterek hasznos tanácskozást folytattak, és ebbe videókonferencia keretében bekapcsolódott amerikai kollégájuk, Antony Blinken is.
"Az eszmecsere Antony Blinkennel nagyon is hasznos volt, hogy meghatározhassuk a követendő lépéseket és a továbbiakban még szorosabb együttműködést" - fogalmazott Borrell. Majd közölte: az uniós külügyminiszterek között teljes az egyetértés abban, hogy "az Egyesült Államok által foganatosított megelőző intézkedések nem szükségesek".
"Az Egyesült Államok most majd írásban válaszol Oroszország követeléseire, és e válaszról velünk is konzultált. S ha a diplomácia kudarcot vall, mi már a felkészülés olyan előrehaladott szakaszában vagyunk, hogy az esetleges orosz agresszióra választ adhatunk. Ez bizonyosan gyors és határozott válasz lesz, erőteljes egységben" - hangsúlyozta az uniós főképviselő.
Sajtónyilatkozatában Borrell emellett Roch Marc Christian Kaboré, Burkina Faso államfője azonnali szabadon bocsátására szólított fel. Kaborét hétfőn zendülő katonák vettek őrizetbe a nyugat-afrikai ország fővárosában.
A románok többsége támogatja az újabb NATO-csapatokat betelepítését
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok csaknem kétharmada úgy értékeli, hogy Oroszország fenyegetést jelent Románia számára a mostani ukrajnai feszültségek közepette, több mint ötven százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a NATO csapatokat küldjön Romániába és más kelet-európai országokba. A térség biztonsági helyzetével kapcsolatos felmérést a G4Media hírportál rendelte az Avangarde szociológiai intézettől, az elmúlt hétvégén végzett telefonos kutatás eredményét pedig hétfőn tette közzé.
A megkérdezettek 42 százaléka vélte úgy, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, 29 százaléka pedig ezt kizártnak tartotta, a többiek nem foglaltak állást. Arra a kérdésre, hogy egy esetleges háború másokat is fenyeget-e, a megkérdezettek 43 százaléka azt valószínűsítette, hogy a háború továbbterjed Európában, 36 százalékuk pedig úgy vélte, hogy megmarad a két fél közti konfliktus szintjén.
A válaszadók 10 százaléka legitimnek, 65 százaléka viszont illegitimnek tartana Ukrajna elleni orosz inváziót, ha pedig ez bekövetkezik, 43 százalékuk helyeselné, 33 százalékuk pedig ellenezné, hogy a NATO katonailag beavatkozzon a konfliktusba.