Ismert, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől kért segítséget, mert az országban zavargások robbantak ki, aminek papírforma szerint az az oka, hogy az autógáz árát 50 tengéről 120 tengére emelték föl, ami így literenként pont 88 forint. Tálas Péter szerint a kialakult helyzet hátterében vélhetően nem egy ok áll, tehát az energiaár-emelés csak az utolsó csepp volt a pohárban. Szavai szerint komoly szociális feszültség volt, ami magán az eseményen túl mutató, gyorsan terjedő politikai elégedetlenségként fogalmazódott meg.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója megítélése szerint a kazahhoz hasonlatos, erősen autoriter, mondhatni diktatórikus rendszerekben az ilyen helyzetek előbb-utóbb bekövetkeznek, mert egész egyszerűen nincs tényleges visszajelzése a hatalomnak a valóságos folyamatokról, miután úgy működnek, hogy
a diktátorok információs buborékba kerülnek a saját híveiktől.
Az említett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét illetően a szakember egyetértett, hogy az úgymond a keleti NATO, ami – emlékei szerint – első alkalommal vonult be egy tagországba, bár segítségnyújtásban, békefenntartásban már játszott közvetítői szerepet. A KBSZSZ-t Moszkva vezeti, tehát egy beavatkozás alkalmával elsősorban az oroszok, akikre számíthatnak.
Azzal kapcsolatban, hogy Oroszország képes-e még szorosabb függésbe vonni a posztszovjet területeket, Tálas Péter úgy fogalmazott: ami a katonai részét illeti, igen, gazdasági szempontból pedig feltétlenül, hiszen a térség legnagyobb és legfejlettebb gazdaságát bírja, sőt, várhatóan 2030-ban is őrizni fogja tizedik helyét világviszonylatban. A szakértő ugyanakkor nem gondolná, hogy az Európai Unióhoz hasonló integrációt is képes lenne megteremteni Moszkva. Szabadkereskedelmi övezetet, vámközösséget, közös vámterületet, szektorok közötti együttműködést igen, de ez nem jelent olyan szintű integrációt, mert egész egyszerűen a posztszovjet térség legtöbb állama nem annyira fejlett, hogy ilyenben részt tudjon venni – ismételte meg.
„Ha nagyon egyszerűen akarom fogalmazni, […] Oroszországnak azért lenne nagy szüksége Ukrajnára, mert
Ukrajna az egyetlen olyan gazdasági entitás, amellyel tényleges integratív jellegű kooperációt tud folytatni, az összes többivel nem”
– tette hozzá. Többségük olaj- vagy energiagazdaság, de ipari, high-tech és egyéb területen nem mondhatni, hogy magas hozzáadott értékű „cuccokat” tudnának termelni, legfeljebb mezőgazdasági termékeket tudnak az oroszországi föderáció felé szállítani – magyarázta.
A legnagyobb gond: elszoktuk ettől
Tálas Péter arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy még 2022 elején sem zárható ki, hogy a koronavírus-világjárványt laborszökevény vírus okozta, amit – időről időre megjelenő – „hivatalos szövegek” is valószínűsítenek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatóját úgy gondolja, ha a vírus laborszökevény is, nem biológiai fegyvernek szánták, sokkal inkább a fegyelmezetlenségnek, szervezetlenségnek eredményeként szabadulhatott el. Amire viszont Covid kapcsán a biztonságpolitika felfigyelt, és fontos kiemelni, hogy a világ egészségügyi rendszere nem volt felkészülve erre az egészre – tette hozzá. Tehát a modern országok egészségügye papíron számolt egy világjárvány bekövetkeztével, de ténylegesen nem.
Tálas Péter olyan kapacitásokat lát szükségesnek, amik szükség esetén aktivizálhatók és bővíthetők. Tehát mondjuk nem kell üresen álló sátorkórházakat fenntartani, de bírni kell a képességgel ezek felépítésére – magyarázta, nagyon fontos elemként említve továbbá azt, hogy nemzetközi együttműködésnek jóval olajozottabban kell működnie az eddigieknél, megerősítve a WHO-t és annak regionális szervezetit, hiszen azok látják át a nagyobb térségeket.
„Nem forradalmat várok, hanem egy racionálisabb berendezkedést”
– fogalmazott Tálas Péter, megismételve, hogy nem Covid-oltásokat kell például felhalmozni, hanem olyan képességgel kell bírni, ami bizonyos logisztika mellett viszonylag nagy számban tud előállítani oltást.
Összességében a legnagyobb problémának azt látja, hogy elszoktunk Európában, a fejlett világban, hogy lehet pandémiás helyzet, mert nagyon régen volt rá példa. „Istenigazából ilyen típusú járvány a spanyolnátha volt az utolsó, amikor nem volt még nemzetközi egészségügy mint olyan” – emlékeztetett.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!