A hetvenről kilencven fősre bővített törvényhozásnak immáron harmincöt helyett csak húsz tagját választották közvetlenül, hetven tagot Pekinghez hű bizottságok delegáltak. Újdonság az is, hogy a képviselők a Kínai Népköztársaság címere előtt tették le egyesével a hivatali esküjüket az ülésteremben, Carrie Lam kormányzó előtt. Ezt egy tavaly októberben életbe lépett törvény írja elő, melynek értelmében a kormányzó, a bírák, a kormány és a törvényhozás tagjainak eskütételén ki kell függeszteni a Kínai Népköztársaság lobogóját és címerét.
„Én nem látok semmilyen jogsértést. A szólás és sajtószabadság sem sérül. A hongkongiak továbbra is szabadon kifejezhetik magukat, amíg betartják a törvényeket” – vélekedett Mak-Mei-Kuen, a törvényhozói tanács egyik új tagja.
A Hszinhua kínai állami hírügynökség megjegyzi, hogy az eskü jogilag kötelező erejű, és aki hamisan esküszik vagy esküjét megszegi, annak jogi következményekkel kell számolnia.
Hétfőn a legnagyobb ellenzéki hírportál, a Citizen News önként szüntette meg működését, hogy megvédje alkalmazottait. Chris Yeung, a Citizen News alapítója és főírója sajtótájékoztatóján azt mondta:
„amit a sajtószabadságról értettünk, az nagyon megváltozott”.
A leállási döntésük kiváltó oka az volt, hogy a hatóságok a múlt héten razziát tartottak a Stand News-nál, és letartóztattak hét embert – köztük szerkesztőket és korábbi igazgatósági tagokat –, akik állítólagos összeesküvéssel készültek lázító anyagok közzétételére.
Kína szerint az új hongkongi rendszer helyreállítja a stabilitást, és a pluralizmus továbbra is érvényesül a városban. Nem így látja viszont Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa. Emlékeztetett, Hongkong Kínához való 1997-es csatlakozásakor a pekingi vezetés azt vállalta, hogy 50 évig nem nyúl hozzá a sziget társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedéséhez, és egyfajta státuszt fog élvezni. Most azonban úgy tűnik, hogy „picit” felgyorsítják azt, aminek egyébként 50 év elteltével amúgy is nagy valószínűséggel be kellett volna következnie, miszerint Hongkong egyikévé váljon a nagy, gazdag dél-kínai városoknak – vélekedett a szakember.
Salát Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy egyrészt egész Kínán belül zajlik egy központosítás, valamint egy nacionalista hullám, melynek örvén a központi hatalom kiterjesztését szorgalmazzák, és dolgoznak is ezen kőkeményen a hatóságok. Másrészt annyira „problémás volt Hongkong, köztük a 2019-es nagy tüntetéseivel, hogy a pekingi hatóságok úgy döntöttek, hogy a kérdést most gyorsan lezárják, hogy Hongkong szűnjék meg úgymond egy problémaforrásnak lenni – ismételte meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa.
Hongkongban 2019-ben súlyos zavargások és utcai összecsapások robbantak ki a Pekingből javasolt változtatások és a később életbe is léptetett nemzetbiztonsági törvény ellen, ami szigorúan bünteti a rendszerrel szembeni ellenállás szinte minden formáját. A korábbi ellenzék egy része a törvény miatt börtönbe került, mások elhagyták az országot, vagy egyszerűen felhagytak a politizálással.