145 milliárd dollár: ekkora összeget szántak az Egyesült Államok pénzéből Afganisztán újjáépítésére. A pénz harmadát azonban egyes jelentések szerint, úgy tűnik, hogy elpazarolták és elcsalták. A legtöbb hasonló beruházásról szóló meghallgatás anyagát érzékeny adatokra hivatkozva elérhetetlenné tették, így nehéz pontosan megtudni, mire is égették el az összeget.
A Pentagon szerint 825 milliárdos költséggel járt a háború húsz éve, de ez nagyon visszafogott becslés lehet csak: inkább kétezer milliárdos összegről beszélt Joe Biden elnök is.
Az újjáépítésre szánt 145 milliárd dolláros összeg elköltésének felügyelete kezdetben hiányzott, ezért a kongresszus 2008-ban létrehozta az afgán újjáépítésért felelős különleges főfelügyelő hivatalát (SIGAR). A SIGAR negyedéves jelentéseket tett közzé, amelyek sokak szerint kevesebb figyelmet kaptak, mint amit az általuk tárgyalt kiadások megköveteltek volna, a Pentagon pedig néha megtagadta a szükséges információkat. A CNN cikkében olyan projekteket mutat be, amelyekre egyértelműen elpazarolták az amerikaiak pénzét.
Gazdaságtalan működtetés
Kabul energiaellátását féltve 2007-ben hozták létre a Tarakil erőművet: a hatalmas, modern komplexum dízelmeghajtású turbinákból állt, amelyekkel csak egy gond van -
Afganisztánban alig van gázolaj, így teherautókon kellett az országba juttatni, ami nagyon gazdaságtalanná tette az erőmű működését.
335 millió dollárba került a megépítése, éves működtetése pedig 245 millióba. A SIGAR adatai szerint a legjobb időkben is mindössze 2,2 százalékos kihasználtsággal működött.
Hasonlóképp nem használták ki azokat a légi teherszállító gépeket, melyeket 549 millió dollárért szereztek be 2008-ban. A G-222 olasz modell, amely könnyen száll fel és landol egyenetlen talajon is. Fél évig rengeteget használták a gépeket, aztán kiderült, hogy ezeket sem gazdaságos bevetni. A SIGAR egykori főnöke, John Sopko a kabuli reptéren szinte véletlenül vette észre az akkor már régóta csak porosodó repülőket, majd rákérdezett, azok ugyan mit keresnek ott. A 16 gépet végül bő 40 ezer dollárért adták el hat év után.
Pazarlás katonákra
Hasonlóan hasztalan módon a tengerészgyalogságnak a sivatagban építettek központot Helmandban: a projekt 2010-ben indult, amikor a katonák a legnagyobb számban voltak jelen az országban, de a tengerészgyalogosok már akkor sem akarták a beruházást, azzal érvelve, nem lenne kész elég gyorsan.
Azért 36 millióból mégiscsak megépült, de sosem használták.
Az afgán hadseregnek 2007-ben új ruházatra volt szüksége: az afgán védelmi miniszter egy ritka mintával, az egy kanadai cég gyártotta "Spec4ce Forest"-tel kérte azt. 1,3 millió szettet rendeltek jóval magasabb áron, mint amilyen az átlagos minta lett volna, ráadásul ez egy kifejezetten erdős területeken használható rejtőszínű ruha, miközben Afganisztán területének 2,1 százalékán van csak erdő. Igaz, ez a költség eltörpül amellett, amennyit 2002-2018 között az ópiumkereskedelem visszaszorítására költöttek: ez napi 1,5 millió dollár volt.
Elkezdték, úgy hagyták
Befejezetlen munka is akadt bőven. Egy Afganisztánt körbeölelő úthálózat 233 kilométeres szakaszára a projekt vége felé 249 milliót adtak a kivitelezőknek, de csak az útszakasz 15 százaléka épült meg, 2014 és 2017 között egyáltalán nem dolgoztak ezen a szakaszon, és ami megépült, azóta tönkre is ment. Hasonlóan járt egy kabuli 85 milliós hotel, amely bár sosem épült meg teljesen, őrzése még extra költséget jelentett az amerikaiaknak.
Olyan projekteket is finanszíroztak, amelyeket nem lehet megtalálni: például egy egészségügyi központot, amelynek koordinátái a Mediterrán-tengeren vannak.
A Pentagon 2009-ben hozta létre az Irakról Afganisztánra is kiterjesztett Üzleti és Stabilitási Műveletek Munkacsoportot (TFBSO), amelynek afganisztáni műveleteire a Kongresszus 823 millió dollárt különített el. A TFBSO által ténylegesen elköltött pénz több mint felét – a 675 millió dollárból 359 milliót – közvetett és támogatási költségekre költötték, nem pedig közvetlenül afganisztáni projektekre, állapította meg a SIGAR egy ellenőrzésében.
Tagadnak a minisztériumban
Egy 2020 októberi jelentés szerint megdöbbentő a pazarlás: a 2002 óta újjáépítése költött 134 milliárd dollárból a SIGAR 63 milliárd dollárt - azaz majdnem az összeg felét - tudott felülvizsgálni. Arra a következtetésre jutott, hogy ebből 19 milliárd dollár, azaz majdnem az egyharmad pazarlás, csalás és visszaélés miatt veszett oda.
A védelmi minisztérium egy szóvivője szerint azonban ők és számos más amerikai kormányzati minisztérium és ügynökség már jegyzőkönyvbe vette, hogy néhány ilyen jelentést pontatlannak és félrevezetőnek minősítettek, ezek következtetései pedig, úgy tűnik, figyelmen kívül hagyták a különbséget az olyan újjáépítési erőfeszítések között, amelyeket szándékosan vagy nem szándékosan rosszul irányítottak, és azok között, amelyek a jelentés időpontjában egyszerűen elmaradtak a stratégiai céloktól.