Európai uniós oldalon láthatóan további szigorítási eszközöket keresnek az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök nevével fémjelzett minszki rezsim büntetésére, lehetőleg úgy, hogy ez tényleg csak a hatalmi gépezetben résztvevőket, és ne magukat a fehérorosz polgárokat sújtsa.
Ennek részeként jelezte az Európai Bizottság, hogy a vízumkiadás felfüggesztését – illetve a kiadási feltételek szigorítását – fogják kezdeményezni a tagállamok belügyminiszteri tanácsánál fehérorosz állami tisztviselők esetében.
A javasolt intézkedés része lehet annak az EU-intézkedéscsomagnak, amit az unió arra válaszul alkalmaz, hogy a minszki kormány bátorításával és közvetítésével mostanra már afrikai és közép-ázsiai bevándorlók ezreit küldték a Fehéroroszországgal szomszédos EU-országok határaihoz.
A sajtóban és politikai nyilatkozatokban is
gyakran „migránsbombaként” emlegetett fehérorosz „közvetítés” a közelmúltban több halálos áldozatot is okozott,
midőn a lengyel területre be nem engedett, de a fehérorosz határvédelem részéről vissza sem fogadott – és ily módon a „senki földjén” ellátás nélkül szabad ég alatt maradt – menedékkérők közül többen is meghaltak.
EU-részről júniusban már döntöttek a Miszkkel szembeni eddigi gazdasági szankciók szélesítéséről, és a konkrét személyeket sújtó szankciós listát is bővítették. Ezeket az intézkedéseket azonban fehérorosz ellenzéki vezetők visszatérően „lassúnak és túlságosan korlátozottnak” minősítették – jegyezte meg az eset kapcsán a brit Financial Times
A brit lap idézte egyúttal Pavel Latuskót, az ellenzéki „koordinációs tanács” tagját, aki úgy vélte, hogy Lukasenka „egyáltalán nem fél az Európai Uniótól”, cserébe mindig „kilométerekkel az EU előtt jár”, amely szerinte nem képes adekvát választ adni a „Minszk által vívott hibrid háborúra”.
Bizottsági részről vitatják az erőtlenséget, így Margaritisz Szkínasz bizottsági alelnök a Fehéroroszországgal szembeni vízumpolitika leendő módosítását éppen, hogy „erős és világos jelzésként” minősítette. Amennyiben a tagországok elfogadják a brüsszeli javaslatot,
a korlátozás fehérorosz nemzeti és regionális kormányzati tisztviselőket, kormánypárti parlamenti képviselőket, továbbá az ország legfelső és alkotmány bíróságának tagjait is érintené.
Megfigyelők megjegyzik, hogy a maga nemében egy ilyen EU-lépés valóban szokatlan intézkedésnek számítana, lévén ez esetben nem az ilyen helyzetekben alkalmazni szokott nevesített konkrét szankciós listáról van szó, hanem az államhatalomhoz kötődő személyek kizárásáról általában (nyitva hagyva a lehetőséget a mentesítésekre).
A Financial Times szerint Latusko – akit a héten egyébként fogadtak bizottsági tisztviselők is – ennél erőteljesebb lépéseket tartott szükségesnek, és lehetőségként említette a Lukasenka-kormány nemzetközi el nem ismerését (minősítsék „terrorista államnak”, javasolta nyilatkozatában a fehérorosz ellenzéki politikus).
Ez egyebek között lehetetlenné tenné Minszk számára, hogy az adott vezetés mellett hozzáférjen az ország számára amúgy megszavazott 1 milliárd dolláros – járványkompenzációnak szánt – IMF-finanszírozáshoz.