A francia védelmi miniszter már péntek éjszaka bejelentette, hogy befejezték az evakuálást. A hivatalos közlés szerint körülbelül háromezer embert, köztük 2600 afgánt hoztak ki az országból. Szombaton Olaszországban is leszállt az utolsó, civileket szállító gép. Oda összesen ötezer embert vittek.
A britek is befejezték az civilek kimenekítését, bár a hadsereg főparancsnoka nem tagadta: nem tudtak mindenkit kihozni. Boris Johnson miniszterelnök csütörtökön azt akkor azt mondta, hogy körülbelül 15 ezer embert evakuáltak.
Az amerikaiak több mint 117 ezer embert - zömében az amerikaiakat segítő afgánokat - evakuáltak. Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője most bejelentette: megkezdődött az amerikai katonák kivonása a kabuli repülőtérről. A létszámról nem beszélt, de a Reuters úgy tudja, hogy szombaton négyezernél kevesebb amerikai katonai volt ott.
Az amerikai katonák visszavonulásával gyakorlatilag
véget ér az Egyesült Államok húsz éve kezdődött katonai beavatkozása.
Alakul a tálibok kormánya
A tálibok egy hét múlva jelentik be a teljes kormány összetételét - közölte a Reuters brit hírügynökséggel az iszlamista mozgalom szóvivője szombaton.
Zabihulla Mudzsahid egyelőre nem tudta megmondani, lesznek-e nők a kormányban, a végső döntést ugyanis a mozgalom legfelsőbb vezetésének kell meghoznia. Hozzátette, hogy a kormányban nemcsak miniszterek, hanem afgán "vezetők" is lesznek. A kabinet fő feladatának az infláció és a gazdasági problémák megoldását tekinti. A tálibok a 34 tartomány közül 33-ban kormányzókat és rendőrfőnököket neveztek ki.
A szóvivő nyilatkozatát megelőzően a Geo pakisztáni televízió jelentette a súra, a tálibok által létrehozott konzultációs tanács egyik tagjára hivatkozva, hogy az országban élő valamennyi kisebbség, törzsi csoport, valamint a tálib mozgalom parancsnokai és képviselőinek részvételével akarnak ideiglenes kormányt alakítani.
Az Afganisztáni Iszlám Emírség (a tálibok így nevezték el az országot) Twitter-oldala szerint viszont Abdul Baki Hakkani személyében máris kinevezték az ügyvezető felsőoktatási minisztert.
A tálib szóvivő felszólította az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és a többi nyugati országot, hogy tartsák fenn a diplomáciai kapcsolatokat Afganisztánnal.
Tünetetések Kabulban
Több százan tüntettek Kabul utcáin, tiltakozásul a bankok, köztük az afgán központi bank zárva tartása miatt. Az emberek azt követeli, hogy a bankok legalább egy részét adják oda nekik a betéteiken lévő pénznek. A bankok tulajdonosai ugyanakkor azt mondják, hogy nem folytathatják a munkát a megszokott rendben, amíg nem nyílik meg újra a központi bank. A pénzintézetek dolgozói közül sokan ráadásul, féltve a biztonságukat, nem merik folytatni a munkát. Hasonló a helyzet a valutaváltokkal, de még a valutaüzérekkel is.
Az afganisztáni bankok az iszlamista tálib tálibok hatalomátvétele óta, vagyis majd két hete zárva vannak, emberek milliói nem férnek hozzá a betéteikhez, a munkaadók pedig nem fizetik ki a munkavállalók bérét. A tálibok azt ígérték, hogy augusztus 25-én újra megnyílnak a bankok, de ez nem történt meg.
Bizonytalan segélyek
Boris Johnson brit kormányfő és Angela Merkel német kancellár szombaton telefonon vitatta meg az afganisztáni helyzetet. Egyetértettek abban, hogy Afganisztánnak szüksége van nemzetközi humanitárius segélyre, a legfejlettebb hét országnak (G7) pedig közös álláspontot kell kialakítania a jövőbeli afgán kormánnyal kapcsolatban