Öt hét alatt összesen legalább félmillió ember ment utcára a különböző francia városokban, tiltakozásul Európa talán legszigorúbb oltási igazolási rendszere ellen, amelyik a közösségi élet számos színterén, a nyilvános étkezéstől, bisztrók, éttermek látogatásától a kulturális és sport rendezvényeken át a tömegközlekedés bizonyos fajtájáig mindenütt az igazolásától tette függővé a részvétel lehetőségét. (Mi több, az oktatási miniszter már azt is bejelentette, hogy ősztől a 12 évesnél idősebb diákok közül az vehet csak személyesen részt majd a tanításon, akit beoltottak).
Párizsban kezdetben attól tartottak, hogy a visszatérő demonstrációk állandósulhatnak és fokozatosan kiszélesedhetnek, hasonlatosan ahhoz, ahogyan 2013-ban az üzemanyagárakba épített környezetvédelmi adó beindította a „sárgamellényesek” hónapokon át tartó demonstrációit, csaknem megbuktatva a kormányt is. Tekintve, hogy jövőre választások lesznek az országban,
egy ilyen össznépi mozgalom lehetősége sokáig aggodalommal töltötte el a párizsi hatalmi elitet.
A jelek szerint azonban most egészen más a helyzet. Először is, a félmilliós szám igazából csak 200 ezer körüli állandó résztvevőt jelent – ők azok, akik minden alkalommal utcára mennek –, és közülük is egy jelentős hányad a mindig és minden tekintetbe „párizsi elit” ellenes szélsőjobb és szélsőbaloldal mozgalmaihoz tartoznak, amelyekre amúgy sem számíthatnának jövőre a politikai közélet középpártjai, a konzervatívoktól a szocialistákon át a macronista táborig.
A tüntetők ugyan váltig skandálják, hogy Macron elvette tőlük a nagy francia forradalom egyik alapvető vívmányát (a szabadságot), és „egészségügyi diktatúrát” vezetett be, ez azonban a jelek szerint
az utcára nem vonuló társadalmi „csendes többségnek” ezúttal inkább tetszik
– jellemezte a napokban megjelent tudósításában a Politico franciaországi kiadása.
Felmérések szerint stabilan a megkérdezettek 60-65 százaléka egyetért az intézkedésekkel, és az első többség nem lát abban problémát, ha kávézóba menet fel kell mutatni az oltási (illetve általában a védettségi) igazolást.
Miként az Politico elemzője fogalmazott, a „sárga mellényesek” tüntetése idején a tiltakozás alapvetően „fölülről önkényesen” a társadalomra kényszerített intézkedés ténye ellen irányult. Most viszont a
társadalmi többség éppen, hogy „fölülről” (központi intézkedéstől) várják, hogy a kormány védje meg őket
a járvány újabb hullámától.
Ez egyébként azon is lemérhető volt, hogy a tavasszal még masszívan az Európai Unió egyik leginkább oltásszkeptikusabb társadalma időközben 61 százalékos teljes átoltottságra tett szert, amivel Franciaország beelőzte a szomszédos Németországot és az Egyesült Államokat is.
Ha ilyen formán sikerül elkerülni a „negyedik hullámot”, úgy Macron esélyei jövőre számottevően erősödhetnek – vélik francia lapjelentések is.