Gyévai Zoltán ismertetése szerint az Európai Bizottság hamarosan előáll egy olyan javaslattal, amely új forrásokat fog teremteni az Európai Unió számára fedezetként, hogy a későbbiekben – az EB által felvett kölcsönöket – az EU vissza tudja fizetni. Vagyis a vissza nem térítendő támogatások még úgy sem kerülhetnek pénzbe a tagállamoknak, köztük Magyarország számára, mint a hétéves keretköltségből az országoknak jutó ugyancsak vissza nem térítendő támogatás.
Az EU-Monitor főszerkesztője a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alappal kapcsolatban megjegyezte: a vissza nem térítendő támogatások és a hitelek szempontjából a metódust illetően nincs különbség, vagyis
mindkettő esetében szükségeltetik az országok részéről a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik benyújtása, amin a magyar kormány is dolgozik jelenleg.
Tehát ugyanúgy értékel az Európai Bizottság, és hasonlóak az elvárások. A lényeg, hogy reformokat kell bejelenteni, amikhez beruházásokat kell rendelni, vagy fordítva. Természetesen az EB megjelölt bizonyos szabályvezetőket, köztük például, hogy
- a teljes keret 37 százalékát éghajlatváltozással összefüggő beruházás(ok)ra,
- 20 százalékát pedig a digitális átállásra, a digitális gazdaság fejlesztésére kell fordítani.
Ezen túlmenően vannak országspecifikus ajánlások is, jellemzően amiket az elmúlva gazdasági szemeszterek keretében jeleztek a tagállamok számára, amiket, ha nem is teljes mértékben, de jelentősen figyelembe kell venni abban, hogy mire akarják elkölteni a pénzeket.
Mint ismert, a magyar kormány a vissza nem térítendő támogatásokból elsősorban az egészségügyi dolgozók bérrendezését, valamint a felsőoktatási modellváltást finanszírozná. Gyévai Zoltán szerint utóbbival szemben meglehetősen elutasító az Európai Bizottság. Ezzel szemben az egészségügyi dolgozók bérrendezése esetében már árnyaltabb a kép: ugyanis a programból közvetlenül nincs mód bérek finanszírozására, de az Európai Bizottság arra viszont adott indikációt, hogy kész elfogadni, ha ez egy egészségügyi reform – amely például hosszú távon a szolgáltatás színvonalának emelését szolgálja – egyik elemeként megjelenhet. A kérdés tehát, hogy ez miként lesz belefoglalva a magyar tervekbe – tette hozzá a brüsszeli ügyek szakértője.
A témáról bővebben is szó lesz szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.