Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Leszek Szymanski

A be nem adott vakcinaadagok sorsa bizonytalan

Infostart
2021. április 21. 17:03
Van, ahol a vakcinahiány, míg máshol az aggályok miatt felhasználni nem kívánt adagok okoznak fejfájást. Több ország jelezte már: szívesen felvásárolnák azt az oltást, ami máshol nem kell.

Csehország szívesen megvenné a Dániában már biztosan nem felhasználható AstraZeneca-vakcinamennyiséget: az északi ország az aggályok miatt teljes mértékben leállította ennek a típusú vakcinának az adását. Észország, Lettország és Litvánia is kifejezte már érdeklődését a megmaradó adagok iránt. A furcsa helyzetet a vérrögösödés miatti aggodalom szülte bizonytalanság alakította ki, holott, ahogyan arra a BBC cikke rámutat, az AstraZeneca – és a másik érintett oltás, a Janssen – vakcinája esetében is nagyon kicsi az esély trombózis kialakulására, halálozásra pedig még ennél is elenyészőbb az esélye annak, aki ezt a típusú vakcinát kapja meg.

Vakcinapingpong zajlik

A brit adatok szerint ha tízmillió embert oltanak be az AstraZeneca oltásával, 40 esetében alakulnak ki vérrögök és nagyjából tíz ember halhat bele: az esély egy a millióból, nagyjából ugyanakkora, mint annak a valószínűsége, hogy valaki a következő hónapban gyilkosság vagy autóbaleset áldozata lesz.

Ennek ellenére a dánoknál már biztosan

felhasználatlanul marad 2,4 millió adagnyi a vakcinából,

az Amerikai Egyesült Államokban pedig jelenleg 100 millió adagnyi Janssen-oltás sorsa bizonytalan. A Dél-afrikai Köztársaságban sem használják az utóbb vakcinát jelenleg, annak dacára sem, hogy bebizonyosodott róla, hatékonyabb a helyi variánssal szemben, mint más vakcinák.

Adományozhatnának is belőle

Felmerül a kérdés, hogy a megrendelt, esetleg már le is szállított oltásokat nem lehetne-e máshol felhasználni. Elméletben a válasz igen: Dél-Afrikából is szállítottak 14 más afrikai országba az AstraZeneca oltásából azt követően, hogy kiderült, az meglehetősen kevéssé hatékony a helyi variánssal szemben.

Hans Kluge, a WHO európai igazgatója Dániának azt is javasolta, hogy adja tovább az AstraZeneca-vakcinákat, lehetőleg szegényebb országoknak.

Az ország szomszédai is érdeklődést mutatnak azokra: Litvániában adagok milliói hiányoznak még, így ők is szívesen átvennék ezt a frissen kialakult felesleget. Csehország egyben venné meg az összeset. A dán kormány még nem reagált ezekre a megkeresésekre, a mostani állás szerint tehát a raktárban állnak a fiolák. Az AstraZeneca oltását nem kell olyan alacsony hőmérsékleten tárolni, mint például a Pfizerét, de persze lejárati ideje ennek is van.

Arról, hogy a világ mely részén pontosan milyen mennyiségben találhatunk felhasználatlan vakcinát, nincsenek pontos adatok. Sok helyen a dánokéhoz hasonló okból halmozódott fel oltás, de Amerikában lassan azért nem tudnak oltani, mert a jelentkezők fogynak el.

Lenne megoldás

Mindez luxus, figyelembe véve, hogy létezik már séma vakcinaelosztásra, mégpedig a COVAX-é, amely éppen a rosszabb helyzetű, szegényebb országokat igyekszik hozzájuttatni az adagokhoz. Az év végéig kétmilliárd adagot szeretnének szétosztani és a máshol fel nem használt adagok elosztása is tevékenységük része. Nagy-Britannia, amely 450 millió adagnyi oltást kötött le különböző gyártóktól, már ígéretet tett arra, hogy felesleges oltásadagjait felajánlja: igaz,

nem tudni, pontosan mikor és mennyit jelentene ez.

Hogy mikor ad majd bárki is vakcinát a COVAX-segítségre utalt államoknak, egyelőre még ismeretlen. A BBC megkeresésére azzal kapcsolatosan, hogy a COVAX kapott-e már bármelyik országtól felesleges oltást, nem érkezett számszerű adatot tartalmazó válasz.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!