Nyitókép: MTI/EPA/Vu Hong

Az új év új kríziseket hozhat

Infostart
2021. január 5. 13:14
2020 krízise kétségkívül a koronavírus volt, 2021-ben azonban több olyan politikai alapú konfliktushelyzet is kiéleződhet, amely aztán gyökeresen megváltoztathatja a világ egyes részeit, vagy akár annak egészét is.

A koronavírus és az azzal párhuzamosan kialakult gazdasági helyzet elnyomhatott ugyan egyes konfliktusokat, ám ezek bármelyike fellángolhat 2021 folyamán. A humanitárius segítségre való igény akkora, mint amekkora még sosem volt, a kormányok és a segélycsoportok büdzséje viszont alacsonyabb, mint korábban, a klímaváltozás pedig egyre többeket kényszerít vándorlásra.

Az ABC News válogatása azokat a helyzeteket gyűjti csokorba, melyekből 2021-ben komolyabb konfliktus alakulhat ki.

Nukleáris vészhelyzet várható

Az Atomtudósok értesítője 2020 elején adott ki figyelmeztetést: 1947 óta működő világvége-órájuk percmutatója az emberiséget fenyegető, különböző irányokból érkező veszélyek jelentette fenyegetettség szintjének változásával kerül egyre közelebb az éjfélhez. Hét perccel éjfél előtt volt az első beállítása, az évek során pedig előre és hátra is mozgott a mutató. A 2020-as állás az eddigi legrosszabb: eszerint 100 másodpercünk van csak már éjfélig.

A csoport szerint újrakezdődött a nukleáris fegyverkezés, közel 12 hónappal a bejelentés után pedig 2021 februárjában lejár az amerikai-orosz nukleáris megállapodás (START III) is.

Kína a Pentagon szerint megduplázta atomfegyver-arzenálját,

valamint Indiával és Pakisztánnal, két másik atomhatalommal is konfliktusos viszonyban van.

És akkor még nem is említettük Iránt és Észak-Koreát, melyek közül az utóbbi is fejlesztette nukleáris arzenálját, s könnyen lehet, hogy Joe Bidennek is üzennek egy újabb tesztrobbantással. Iránnak atomfegyvere nincs, dúsított uránja viszont akad, képes lehet atomfegyverek létrehozására.

Instabil Afrika

Az Iszlám Állam jelentette terrorfenyegetettség nem szűnt meg Afrikában: Nigériában, Mozambikban és Kongóban egyre inkább teret nyernek a terrorszervezethez köthető mozgalmak. Kongóban a Szövetséges Demokratikus Erők vállalt felelősséget az ISIS-hez köthető terrorcselekményekért, miközben minden eddiginél nagyobb éhezés sújtja az ország lakosait. Mozambikban az ISIS-hez köthető militáns erők ötven embert fejeztek le egy támadásban, a folyamatos agresszió már félmillió ember meneküléséhez vezetett.

A legrosszabb helyzet ugyanakkor a Száhil övben van, a Szahara déli részén. Itt Burkina Fasóban a világ leggyorsabban növekvő konfliktushelyzete van kialakulóban,

húszmillióan éheznek és két év alatt egymillióan menekültek el

a mindössze két New York méretű területről. Nigériában régóta instabil a helyzet, a dzsihádista Boko Haram és az erőszakhullámok megkeserítik a civilek életét. A hadsereg egyre kevésbé képes választ adni a krízisre.

Mélyülő válságok

Afganisztánban és Jemenben idén a korábbiaknál is mélyebb válság alakulhat ki. Miközben az afgán vezetés a talibánnal dohai luxushotelekben tárgyal, autórobbantások, kivégzések, a fegyveres erők elleni támadások tarkítják az emberek mindennapjait. A tárgyalások a tűzszünetet voltak hivatottak elérni, de a tálib fegyveresek továbbra is ellenállnak. Ha az erőszak 2021-ben is folytatódik, az véget vethet a megbeszéléseknek is.

Jemenben hasonlóan döcögős úton haladó béketárgyalások zajlanak évek óta, jövőre pedig hihetetlen mélységű humanitárius krízishelyzet alakulhat ki, mivel a segélyszervezetek egyszerűen kifogynak a pénzből. S ekkor nem említtettük még Szíriát, ahol Asszad kivégzése óta sem csillapodott még a helyzet.

Határokon átívelő észak-afrikai erőszak

Az etióp-eritreai konfliktus csak mérgesedhet az újévben, határon át történő bombázásokkal és légi csapásokkal. Szudánban a menekülthelyzet okoz fejtörést,

Kenya és Szomália pedig megszakította egymással a diplomáciai kapcsolatot, miután Kenya támogatta Somaliland elszakadási törekvéseit.

Dél-Szudán eközben épp kievickélni próbál a háborús évekből, hihetetlen mélységű éhezéssel a lakosság körében.

Venezuela süllyed

Az egykor leggazdagabbnak számító dél-amerikai országot Maduro rezsimje kizsákmányolta, az ellenzék mégsem képes őt elmozdítani. Ez a radikális hangok felerősödéséhez vezethet, miközben a koronavírus miatti határzár ellenére rengetegen menekülnek el az országból.

Csak Kolumbiába kétmillióan menekültek Venezuelából,

a folyamatok pedig a destabilizációt erősítik a régióban. Kolumbiában tüntetések alakulnak ki a helyzet miatt, előfordult már, hogy venezuelai menekülteket értek támadások, s mindez csak eszkalálódhat a koronavírus okozta gazdasági hatások miatt.

Visszavágás Kínának

A koronavírus bölcsőjének a gyors lezárások hatására hamar sikerült talpra állni:

határozott döntésekkel és a gazdaság újraindításával még hasznot is húztak a világ többi részét megbénító vírusból.

A hongkongi tüntetéseket elnémította a járvány, de az idei év nehezebb lehet az országnak. A japán védelmi miniszter fenyegetésként beszélt Kínáról, Indiai betiltotta az ott fejlesztett appokat és megerősítette határainak védelmét. A Kínában szakadár provinciaként számon tartott Tajvannak is éles lehet majd a helyzet azt követően, hogy a Trump-adminisztráció rengeteg fegyvert adott el az országnak, ám Biden valószínűleg inkább Amerikán belülre helyezi majd fókuszát.