Még közel egy hét van hátra a november 3-i amerikai elnökválasztásig, de már több mint 71 millió amerikai állampolgár élt a korai szavazás biztosította lehetőséggel. Ez jóval meghaladja a négy évvel ezelőtti adatokat.
- 47,7 millión levélben küldték el voksukat,
- míg 23,3 millióan személyesen szavaztak,
utóbbiak között volt Donald Trump elnök is, aki Floridában voksolt.
Texasban és Kaliforniában a hétmilliót is meghaladja a már leadott szavazatok száma.
Szakértők szerint az eddigi magas részvételi arány a nagy érdeklődés jele. Sokan azért adták le korábban szavazatukat, mert a koronavírus-járványtól tartva szeretnék elkerülni a tömött szavazóhelyiségeket november 3-án. A járvány miatt több államban kiterjesztették a korai szavazás és a levélszavazás lehetőségét.
Magyarics Tamás, az ELTE tanára néhány hete az InfoRádió Aréna című műsorában ismertette a levélszavazás lényegét, és jelezte, hogy a lehetőséggel eddig is tízmilliók éltek.
Kifejtette: 35 olyan állam van, ahol kérni kell a szavazólapot, és minden további nélkül kiküldik. Hat olyan állam van, ahol kérni lehet, de meg kell indokolni, hogy miért nem szavaz személyesen az illető, és tíz olyan hely van, ahol mindenki levélben szavaz. Vannak olyan államok, amelyek megkívánják, hogy november 3-ig adják föl, máshol november 3-ig kell beérkeznie a voksnak. Van úgynevezett szavazólap-begyűjtés, ez a ballot harvesting, hogy egy családtag vagy közeli ismerős több szavazólapot összegyűjthet, és együtt adhatja föl, amit sok helyen elleneznek.
„Újabb csavar az egész történetben az, hogy vannak úgynevezett drop boxok, ahova be lehet dobni, és nem személyesen kell föladni a postán a szavazólapokat. Eddigi tapasztalatok alapján, amikor 10-20 millió ember szavazott így, akkor a szavazatoknak körülbelül három százaléka volt érvénytelen. Ha itt 130-140 millió szavazatról beszélünk, akkor az már egy eléggé jelentős szám lenne, plusz még kérdés, hogy a postaszolgálat mennyire tudja ezt kezelni, határidőre eljuttatni a szavazóbizottságokhoz a szavazatokat” – mondta a szakértő.
Magyarics Tamás kiemelte: a republikánusok azt szeretnék, ha minél több ember szavazna személyesen, a demokraták pedig a levélszavazatoknak a minél szélesebb körben való lehetővé tételét szeretnék.
Határidő
A wisconsini Demokrata Párt azért fordult a legfelsőbb bírósághoz, hogy végleges döntés szülessen arról, a választás napját követően, a járvány miatt későn beérkező szavazatok is érvényesnek számítsanak. A beadványt azonban elutasították, így a billegő államnak számító Wisconsinban csak azok a szavazatok számítanak érvényesnek, amelyek igazolhatóan november 3-án, este nyolc óráig érkeznek be – írta a hirado.hu.
Donald Trump elnök többször beszélt arról, hogy
a levélszavazás csalásra ad lehetőséget, ezért ellenzi a később beérkező szavazatok elfogadását.
A Tufts Egyetem kutatóintézetének felmérése szerint főleg a 18 és 29 év közöttiek élnek nagy számban a korai szavazással.
A levélszavazatok feldolgozása miatt várhatóan a megszokottnál később derül ki az idei elnökválasztás eredménye, mint korábban.
Szerda este 6 órától Magyarics Tamás, az ELTE tanára lesz az InfoRádió Aréna című műsorának vendége.